A betegség eddig 25 millió ember halálát okozta szerte a világon, 33 millió ember pedig jelenleg is HIV-fertőzéssel él. Az ő szervezetükben gyógyszerkoktéllal tartják kordában a vírust, ám gyógymódot mindeddig nem találtak.

A tudós, aki 2008-ban a vírus negyed évszázaddal ezelőtti felfedezéséért kapta meg az orvosi Nobel-díjat Luc Montagnier-vel megosztva, az AIDS világnapján megrendezett egyik eseményen elmondta, hogy az emberi test nagyon határozottan és gyorsan reagál a HIV-fertőzésre. A belekben és másutt kimutatható, csaknem azonnali sejtválasz elvezetheti a kutatókat egy olyan vakcinához, amely megakadályozza, hogy a HIV szétrombolja az immunrendszert - közölte a francia szakértő.

"Minden nagyon gyorsan dől el a vírussal való találkozás után...Amikor nagyon gyorsról beszélek, az alatt pár napot értek" - hangzott el a WHO (az ENSZ egészségügyi világszervezete) rendezvényén mondott beszédében.

A tudós szerint a kutatóknak minél többet meg kell tudniuk az első napok történéseiről, arról, hogy mi zajlik pontosan az éppen megfertőződő ember szervezetében, és csak ennek az alapvető tudásnak a birtokában lehet esély a vakcina kifejlesztésére.

Barre-Sinoussi emlékeztetett az eddigi vakcinakísérletek kudarcára, és hangsúlyozta, hogy a HIV retrovírus, és mint ilyen, genetikai állományának darabkáit beépíti a "gazdaszervezet" örökítőanyagába, ezért a hagyományos oltóanyagok nem vehetik fel vele a küzdelmet. A párizsi Pasteur Intézet szakértője szerint a hagyományos megközelítésen túl figyelembe kell venni a kezdeti kórjellemzőket, valamint nagyobb figyelmet kell fordítani a genetika szerepére is.

A tudós előadásában kiemelte a HIV és a tuberkulózis együttes terjedését, és elutasította azokat a nézeteket, amelyek szerint felesleges pénzkidobásként minősíthetők az AIDS-projektekre összegyűjtött több milliárd dolláros alapok, a pénznek jobb helye lenne a más betegségek elleni küzdelemben. Barre-Sinoussi hangsúlyozta: hibának tartja a különféle népegészségügyi kérdések szembeállítását.