A kormánynak nem az a dolga, hogy meghitelezze a bankokat - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc az Arénában arra a kérdésre, miért nem az osztrák megoldást választotta a kabinet, ahol 8 százalékos pótlólagos euró-hitelkeretet biztosítanak az Erstének, amivel a bank komoly versenyelőnyt szerez a régióban.

"Mi azt gondoljuk, hogy ha egy banknak szüksége van pénzre, akkor elsősorban tőkére van szüksége, és ha mi tőkét szeretnénk adni egy banknak, akkor bizony tisztában akarunk lenni azzal, milyen az üzletmenete és ott akarunk lenni az igazgatóságában" - fogalmazott a kormányfő, aki hozzátette: a segítséget a banknak kell kérnie. Ha egy bank nem tart rá igényt, nem fogják ráerőltetni.

A bankmentő csomag kemény feltételeivel kapcsolatban a kormányfő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy közpénzt nem adnak ingyen. "Sokszor hallom, hogy nem a bankokat kell menteni, hanem az embereket - hát, amikor egy bankot erősítünk meg, akkor a betéteseket segítjük és azokat a vállalatokat, amelyeknek hiteleznek. Mi ezt a pénzt csak úgy adhatjuk oda, hogy biztos garancia van arra, hogy jó helyre megy, nem fogják elherdálni és visszakapjuk."

A kormányfő véleménye szerint egyébként jelentősen átalakult a bankmentő csomagot tartalmazó törvényjavaslat, amely eredetileg talán a legszigorúbb lett volna Európában.

A kérdésre, szándékában áll-e a kormánynak beszállni egy bankba, a kormányfő kijelentette: erre akkor van szükség, ha az adott pénzintézmény tőkemegfelelési mutatója négy százalék alá süllyed - ebben az esetben az állam nem nagyon tehet mást a bankcsőd elkerülése érdekében, minthogy gyors feltőkésítéssel garantálja mindenki betétjét.

Az állam az IMF-megállapodással megteremtette annak a lehetőségét, hogy erre legyen pénze, ha kell - tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a magyar bankok közül egy sincs, amely ennek akár csak a közelében is lenne, a pénzintézetek tőkehelyzete messze jobb az előírtnál.

"A bankmegerősítő csomagnak két nagy fázisa van, az egyik, amikor a bank kérésére beszállunk - és ennek nincsen különösebb rossz következménye, nem veszi át a bankot az állam, csak tőkét ad, és ezért valamennyire részt vesz az ellenőrzésben. Erre a bank kérésére kerülhet sor; készen van a szabályzás, van hozzá pénz" - mondta.

A kormányfő szerint azonban ma már elhanyagolhatóan kicsi annak az esélye, hogy kialakulhat egy ilyen válságállapot, közvetlen kockázatot senki nem lát a magyar piacon.

Mi a kormány szándéka az OTP-vel?

A kérdésre, tervezi-e a MOL-hoz hasonlóan az OTP megmentését is az esetleges orosz befolyástól a kormány, Gyurcsány Ferenc azt válaszolta: "Egyáltalán nem szeretném, ha Magyarország egyik vezető bankját bárki úgy vonná saját kontrollja, befolyása alá, hogy ne legyen világos: milyen üzleti vagy egyéb szándékai vannak. Kifejezetten boldogtalan lennék ettől, és megtennék mindent annak érdekében, hogy ez ne következzen be, Magyarország valamelyik nemzeti vállalata ne kerüljön egy másik állam befolyása alá. Ez volt a problémánk a MOL-nál is. Az OTP kapcsán szóba került bank állami ellenőrzésű, és szerintem az talán nem lenne szerencsés, ha közvetett módon az orosz állam befolyást, jelentős befolyást szerezne egy jelentős magyar bankban, úgyhogy ezt el kell kerülni. Meg fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy végiggondoljuk és elemezzük ezt a helyzetet, és megadjuk rá a leghatározottabb választ, ami a lehetőségünkből telik."