Támogatás

Az, hogy az államfő szokás szerint előzetes konzultáció nélkül jelölte pozícióra kiválasztottját, sokaknak nem tetszik, bár jelen helyzetben erről csak közvetlenül van szó. Az államfő joga a Legfelsőbb Bíróság élére jelölni valakit, s az Országgyűlés feladata a jelölést elfogadni, illetve elutasítani. Sólyom eljárásával tehát az alkotmányos rend a legkevésbé sem borul fel.

A parlamenti döntés körül viszont valami bűzlik. Az egyik napilap szerint például Havasiné Orbán Mária távoli rokona Havasi Bertalannak, a Fidesz sajtóosztály vezetőjének. Ez – mármint az állítólagos fideszes kötődés – azonban legfeljebb csak álkifogás lehet, hiszen egy alapvetően szakmai grémium, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is támogatta Havasiné jelölését. Az általunk megkérdezett szakember szerint sem lehet elfogadható érv az elutasításra, hogy Havasiné radikális tempóban képzeli el a bírósági rendszer reformját.

Megosztottság

Mennyire megosztott a jogász társadalom abban, hogy szükséges-e a bírósági rendszer reformja – kérdeztük Fleck Zoltán jogszociológust, aki a jelenlegi bírósági rendszer és működés évek óta közismert kritikusa. A szakember szerint a jogász társadalom nem megosztott, abban van azért egy konszenzus, hogy az igazságszolgáltatás nem működik jól, s viszonylag komoly változtatások szükségesek a szervezeti törvényben. Ebben néhány, a jelenlegi helyzet haszonélvezőit leszámítva nincsen vita. Ugyan Bárándy Gergely, az MSZP képviselője szerint Havasiné Orbán Mária túl gyorsan szeretné megvalósítani a reformelképzeléseit, azonban ez sem jelenti azt, hogy nincs valamilyen átalakulásra szükség – mondta a szakértő. „Ez csupán valamifajta kifogás lehet, hiszen az MSZP szakértője sem gondolhatja, hogy minden rendben van. Van egyfajta konszenzus, hogy változtatni szükséges, bár vannak, akik nem ismerik igazából a bírói rendszer működését” – mondta.

Reformok

A kérdésünkre, amely szerint lehet-e tudni, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára jelölt Havasiné reformelképzelései mit takarnak a Fleck Zoltán elmondta: csak annyi tudható, amennyi a sajtóban megjelent, tehát koránt sem minden. „Ismerem Havasinét korábbról, s tudom, hogy kritikus volt a fennálló bírói rendszerrel kapcsolatban, ezt nem most, a jelölés után találta ki. Az államfő olyan jelöltet keresett, aki a szakmán belül van, ugyanakkor látja a problémákat, s azon szeretne is változtatni.

Viszonylag kevés ilyen van az igazgatási vezetőként, aki fel is vállalja a változásokat” – mondta a jogszociológus Havasiné Orbán Máriáról, a Legfelsőbb Bíróság egyszer már leszavazott elnökjelöltjéről, majd összegezve lemondta: a reformelképzelések tartalma tehát nem teljesen ismert, azonban sarokpontokat lehet ismerni. Az igazságügyi minisztérium és a kormányzat is látja ma már a változtatások szükségességét, s ebből egy konszenzus is kialakulhatott volna

Diagnózis

Felvetésünkre, amely szerint éppen a kormánypárt volt az, amelyik a jelölt személyével kapcsolatban kritikákat fogalmazott meg, Fleck Zoltán azt mondta, hogy az MSZP nem látja, nem érzi át a bíróság rendszerének problémáit, vagy erősebben megfogalmazva: a kormányoldal fél bármilyen átalakításoktól. Érve szerint ez nem annyira meglepő, hiszen az elmúlt években – gondoljunk csak az egészségügyi reformra – a változtatások mind a bizonytalanság képzetét keltették az MSZP-ben.

Az igazi bizonytalanság azonban az lenne, ha minden a régiben maradna – mondta a jogszociológus, majd kérdésünkre hozzátette az alapján, amit tudunk, a Havasiné és az ő diagnózisunk nem esik messze egymástól: „ami leírtam korábban a bírói szervezet működéséről, azzal szerintem a jelölt nagy részben egyetért” – mondta el Fleck Zoltán.