Egy másodperccel hosszabb lesz a jövő év!

Legutóbb 3 évvel ezelőtt, 2005 szilveszterén volt példa "pótmásodpercre". Azt nem tudhatjuk, hogy a mostani alkalom után mikor lesz a következő, mivel a Föld forgásának egyenetlenségei nem jelezhetők előre pontosan. Az elmúlt évtizedekben előfordult, hogy évenként kellett szökőmásodpercet beiktatni, de 1999 és 2006 januárja között hét évig egyáltalán nem volt szükség rá.

Az extra másodpercet beiktatása olyan, mintha egy másodpercre megállítanánk minden órát. A szökőmásodperc betoldására londoni idő (koordinált világidő, UTC) szerint éjfélkor kerül sor. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy UTC szerint 2008. december 31-én 23 óra 59 perc 59 másodperc után még nem éjfél következik, hanem 23 óra 59 perc 60 másodperc. Csak az ezt követő másodpercben kezdődik majd az UTC szerinti 2009-es esztendő, ekkor lesz január 1-je 0 óra 0 perc 0 másodperc.

A szökőmásodpercet az egész Földön ugyanakkor iktatják be, azaz nem az egyes zónaidők szerinti éjfélkor. A Magyarországtól nyugatra fekvő időzónákban élőknek figyelniük kell, nehogy 1 másodperccel korábban búcsúztassák az óévet. Magyarországon a nevezetes pillanatban már 2009. január 1-je, hajnali 1 óra lesz, vagyis az újév első órája 3601 másodpercből áll majd.

Erre a lépésre azért van szükség, hogy a mindennapi életben használatos időnk szinkronban legyen a Föld tengely körüli forgásával, illetve a napszakok tényleges változásával.

"Igaz, hogy időrendszerünk kisebb egységei (óra, perc, másodperc) annak idején a nap törtrészeiként kerültek meghatározásra, de a Föld forgásának lassulása miatt a nap egyre hosszabb lesz, így többek között az eredetileg a közepes nap 86 400-ad részeként definiált másodperc is +nyúlik+.


Ezért ma már a másodpercet nem csillagászati, hanem atomfizikai alapon határozzák meg, s az ennek megfelelő pontos időt is atomórákkal mérik. Így a Föld forgására alapozott világidő mellett megjelent a nemzetközi atomidő is. Ezzel a skálával kellően pontosan tudjuk az időt mérni, azonban így függetlenné válunk a Föld forgásától, azaz a napszakok tényleges változásától.

Amellett, hogy hosszú távon ez a hétköznapi életünkben is bonyodalmakat okozhatna, vannak olyan tudományos és alkalmazási területek, amelyek már másodperces nagyságrendű eltérésre is érzékenyek. A csillagászatban, a navigációban, az űrkutatásban komoly problémát jelentene, ha a +pontos idő+ nem volna összhangban a Föld tényleges forgásával, az égitesteknek az éggömbön elfoglalt pozíciójával.

Szükségünk van arra, hogy az órák által mutatott idő egyenletesen múljon, ugyanakkor annak továbbra is összhangban kell maradnia a Föld forgásával, a Nap napi járásával, azaz a világidővel" - olvasható az MCSE honlapján.