A felsőoktatási törvény módosítása

A törvény megváltoztatását Sándor Klára és Magyar Bálint szabad demokrata képviselő kezdeményezte. Magyar Bálint a törvénymódosítás céljaként jelölte meg, hogy a magyar felsőoktatás részére a gazdálkodás és a vállalkozás területén ugyanazokat a jogosítványokat és lehetőségeket biztosítsa a jogalkotó, mint amelyekkel versenytársai már rendelkeznek.

A javaslatot - több módosítással - a szocialisták is támogatták.A változtatások értelmében az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, az állam nevében átruházhatja. Az értékesítés ingatlan esetében a helyi önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával történhet.

Meghatározott vezetői megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók lesznek, ha azt a szenátus kétharmada támogatja. A rektorok a gondatlanul végzett tevékenységükkel okozott károkért "teljes mértékben" felelősséggel tartoznak ezentúl.

A gazdasági tanácsba a szenátus három vagy négy főt delegál majd, és a szenátus által delegált tagok legalább felének jogász vagy gazdasági végzettséggel kell rendelkeznie. A szenátus által delegált tagok legalább fele nem állhat a felsőoktatási intézmény foglalkoztatásában. A módosítás rögzíti, hogy a gazdasági tanács ülésére a szakszervezeti képviselőt tanácskozási joggal meg kell hívni.

A szenátus dönthet a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, vagy tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosításáról, illetve meghatározott szavazati arány esetén értékesítéséről. A felsőoktatási intézmény saját bevételéből - a költségek teljes körű levonása után - és a tulajdonában lévő vagyonával zárkörű részvénytársaságot, vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthat.