A Farkas-ügy tanulságai
A büntetőeljárásról szóló törvény megfelelő eszközöket biztosít az eljáró bíróságnak ahhoz, hogy az elkövető jelen legyen a tárgyaláson - közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) kedden az MTI-vel.
2008. december 16. kedd 16:55 - Hírextra
A szaktárca ezt annak kapcsán nyilatkozta az MTI megkeresésére, hogy Draskovics Tibor miniszter vizsgálatot kezdeményezett a Farkas testvérek bíróságról való eltűnése miatt. A szaktárca közleményében azt írja: a miniszter az OIT tagjaként az OIT elnökhelyettesének közreműködését kérte abban, hogy a tanács vizsgálja meg a Farkas-ügyben történteket és a tanulságokat levonva tegyen javaslatot a bíróságok számára a hasonló helyzetek elkerülése érdekében.
Mint írják: az OIT elnökhelyettese válaszlevelében arról tájékoztatta a minisztert, hogy nem javasolja az ügy grémium elé kerülését, mert az eljáró bíró ítélkezéséhez kapcsolódó intézkedésekről van szó, amelyeket az OIT nem vizsgálhat. Kiemelték, hogy véleményük szerint a hasonló esetek elkerülése igazgatási intézkedésekkel nem befolyásolható.
Draskovics Tibor a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét szintén arra kérte, hogy vizsgálódjanak, de Bánáti János válaszlevelében azt írta: a büntetőeljárási törvény jelenleg hatályos rendelkezései megfelelően szabályozzák a kérdést és ennek alapján az eljáró bíróság megfelelő intézkedési jogkörrel bír.
November 3-án a Farkas testvérek az ítélethirdetésről szöktek meg. Először Farkas Károly rosszullétre hivatkozva a mosdóba ment, majd eltűnt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) épületéből, majd testvére után Farkas Péter is megszökött a többórás ítélethirdetésről. Farkas Károlyt egy nappal később elfogták, Farkas Péter ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Nem jogerősen Farkas Péter olimpiai bajnokot 5 év fegyházra ítélte a bíróság kábítószerrel való visszaélés miatt, testvérét, Károlyt pedig 7 évre. Az elsőfokú ítélet kihirdetésének végén a bírónő a Farkas testvérek előzetes letartóztatását rendelte el a távollétükben.
Forrás: MTI