Japán mélységek

Ha Japán gazdasági helyzetét egy szóval kellene jellemezni, akkor a legmegfelelőbb rá a katasztrófa lenne - legalábbis Japán szemszögből. Egy december 9-én közzétett adat szerint eddig 1,8 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítőképessége a felkelő nap országában, valamint a helyi tőzsde is 26 éves mélyponton vergődött - és még nincs vége az évnek. Ráadásul ezzel lekörözte Amerika gazdaságának hanyatlási sebességét, ami nem épp dicséret az egy éve még dinamikusan fejlődő, és kifejezetten stabilnak tartott Japánnak.

Kétségtelenül idén romlott el valami. A recesszió már a válság előtt, a második negyedévben jelentkezett, de ennek ellenére a helyi elemzők úgy gondolták, hogy gazdaságuk jóval stabilabb a kiegyensúlyozott bankrendszerüknek köszönhetően, így a válság is csak minimális hatással lesz rájuk. Persze tévedtek, a cégek várokozásai a hetvenes évekbeli olajválság óta nem voltak ennyire siralmasak.



Konkrét probléma

A legnagyobb gond a gazdasági növekedés jó részéért felelős export, 2007-ben dinamikus, majd 10 százalékos növekedésütemének jelentős csökkenése, majd a válság beköszöntével - a főbb felvevő piacok (USA, Kína, EU) exportjának jelentős visszaesésével, rohamos csökkenése (aminek az erős Yen sem segített). Emellett a költségvetési hiány megszorítása és a hitelfelvételi feltételek szigorítása visszavetette az állami beruházásokat, ami munkanélküliség növekedésével járt, és ez a reálkereset csökkenésével padlóra ültette az ország gazdaságát. Ráadásul a gazdaság mozgatórugójának tekinthető mechanikus szektor is nagy bajban van - az autók eladása például 34-éves mélyponton áll -, emiatt még a legnagyobb cégek is leépítéseket alkalmaznak: a Toyota is 2000 alkalmazottól készül megválni.

A politika is jelentősen hozzájárult a helyzet kilátástalanságához. Bár két gazdaságélénkítő csomagot is elfogadtak (majd 400 milliárd dollár összértékben), de ezek tovább növelték az államadósságot, immáron a GDP 170 százalékára. A vezetést akkor sem támogatja a nép nagy többsége, ha a kormányfőket úgy váltogatják a választásokon, mint más az alsónadrágját (az elmúlt két évben négy kormányfője volt az országnak, méghozzá ugyanabból a Japán Demokrata Pártból), ebből kifolyólag hosszú távú stratégiát is nehéz hirdetni.

Bizonytalan jövő

Hogy Japán mikor lábalhat ki  a krízisből, azt nem lehet tudni, de az elemzők szerint még jövőre sem biztos a siker. Átfogó reformok jó eséllyel kisegítenék az országot a recesszióból, de ilyenre legutóbb Junichiro Koizumi hat évig tartó miniszterelnöksége alatt volt példa, amely időtartalom és szándék Aso Taro esetében több mint kétséges.

Az ellenségeskedést félretéve, vasárnap Kína, Japán és Dél-Korea elhatározta, hogy együtt próbálnak megoldást találni a gazdasági válság hatásaira, bár új irányelvet nem fogalmaztak meg.