Köztük van például a Vietnami-hegységben őshonos csíkos nyúl és a laoszi szirti patkánynak nevezett négylábú rágcsálófaj, amely úgy néz ki, mint egy mókus-patkány keverék. 2005-ben bukkant fel először - ínyencfalatként, grillen sütve egy laoszi piacon. Azóta természetes környezetében is sikerült a nyomára bukkanni, pedig a tudósok korábban úgy tartották, hogy a faj 11 millió éve eltűnt a Föld színéről.

A 4500 kilométer hosszú Mekong a tizedik leghosszabb folyó a világon. Senki sem gondolta volna, hogy "ilyen elképesztő mennyiségű" ismeretlen élőlénynek biztosít otthont - mondta Peter Obrdlik, a WWF munkatársa. Az utóbbi tíz évben felfedezett fajok közül 519 növény, 279 hal, 88 pók, 88 béka, 22 kígyó - például egy zölden világító csörgőkígyó faj, amelyről 2002-ben készült az első tudományos feljegyzés -, és 15 emlős.

Titokban tartják

Az egyik leglátványosabb új faj a testéből ciánt kiválasztó rózsaszín százlábú (Desmomyxtes purpurosea). A Thaiföld északi részén élő ízeltlábú hét centiméter hosszú és 88 lába van. Mérgező, és rikító színével is igyekszik elriasztani az ellenségeit, patkányok és mókusok mégis szívesen fogyasztják. Pontos élőhelyét a thai biológusok nem hajlandóak elárulni, mert attól tartanak, hogy a gyűjtők azonnal elkezdenének vadászni rá.

A Mekong hat országot szel át, a Tibeti-fennsíkról indul, határfolyó Mianmar, Laosz és Thaiföld között, majd laoszi "kitérő" után a thai-laoszi határt jelzi, végül Kambodzsán és Vietnamon keresztül vezet az útja és beleömlik a Kínai-tengerbe.

A WWF szerint a folyó vidékén egyre nagyobb sebeket ejt a rablógazdálkodás. A délkelet-ázsiai térségben évente 2,7 millió hektárról irtják ki az erdőt, a Mekongon pedig a tervek szerint összesen 150 vízierőművet építenek. A természetvédelmi szervezet szerint 600 ezer négyzetkilométeres védett terület kijelölésére van szükség, különben "számos faj kihalhat, még mielőtt felfedezik" - mondta Peter Obrdlik az album bemutatóján.