A Mazsihisz és a Magyar Gárda
A Magyar Gárda-per a magyarországi demokrácia vizsgája volt, amelyen az igazságszolgáltatás megfelelt - nyilatkozta Egri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) jogi képviselője szerdán az MTI-nek.
2008. december 17. szerda 20:05 - Hírextra
Kifejtette, hogy a Mazsihisz által képviselt idős emberek, akik átéltek már egy vészkorszakot a második világháború végén, nem kérnek azokból a torz eszmékből, amelyet a Magyar Gárda képviselt. Természetesen ugyanígy a középkorú és fiatal zsidók sem értenek egyet a Magyar Gárdával, akiknek személyes tapasztalatuk nincs a holokausztról.
Egri Oszkár utalt arra, hogy a magyarországi zsidóságnak nem lehet félnivalója, mert az európai jogrendnek megfelelően a szélsőségeket minden államnak fel kell számolnia. Egy országnak a nemzetközi megítéléssel is számolnia kell, amikor igazságszolgáltató apparátusa ítélet hoz egy-egy szélsőséges szervezettel kapcsolatban. Feloszlattak már ennek megfelelően szélsőséges csoportosulásokat Csehországban, Szlovákiában, Romániában is - mutatott rá.
Meglátása szerint bűnmegelőzési célzatú szervezetet csak állami hatóságokkal együttműködve lehet létrehozni, márpedig a Magyar Gárdának - amely többek között ilyen típusú tevékenységet tűzött ki célul - nem volt erre vonatkozó jogosítványa.
A jogi szakértő kijelentette, hogy a bíróság körültekintően járt el, a fellebbezésnek pedig véleménye szerint a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon nem ad majd helyt, ugyanis anyagi és eljárásjogi szempontból kifogástalan volt a tárgyalás.
Arról is szólt, hogy az egyesület feloszlatása után már csak magánemberként fejthetik ki tevékenységüket a korábbi gárdatagok, ezért egyénenként kell magatartásukat megítélni.
Forrás: MTI