Visszásságok

Na, most aztán megmutattuk! Eddig a szlovákok azt sérelmezték a legjobban, hogy hazánk nem lép fel erőteljesen a szélsőjobb ellen. Tessék nézni, itt van ni, feketén-fehéren, elsőfokon: a gárda fel van oszlatva. Most már akkor talán odaát is be lehetne üzemeltetni azt a kisebbségi ombudsmant, amit annyira szeretnénk mindenféle pontokban. Mert mi megtettük.

Ám elképzelem Ján Slota gyökérértelmű kirohanása után Robert Fico kormányfőt, amint teljes nyugalommal kisétál a pódiumra, és annyit mond: „hiszem, ha látom.” Mert ekkor tényleg bajban lennénk. Ugyanis náluk már feloszlattak egy szélsőjobbos szervezetet, míg nálunk még csak az első fok van meg - az is csigalassúsággal, bírófenyegetéssel, új bíróval és hasonló visszásságokkal. Ebből lesz majd második fok, legfelsőbb fok, emberjogi per, és amit még ki tudnak találni (törvénykerülési ötletekből pedig nincs hiány Magyarországon).Tehát, jogerőre várhatóan akkor emelkedik majd, amikor a Legfelsőbb Bíróságnak is lesz egy ideje elnöke - ami szintén nem holnap fog bekövetkezni.

A két gárda és a társadalom

De ha jogerőre is emelkedik, akkor sem fog sokat érni. Ennek oka, hogy két gárda is létezik: a Magyar Gárda Mozgalom és a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület. Ez utóbbit érinti a per, pedig a széles körben gárdának értett „masírozók” az előbbi tagjai. Vona Gábor gárdaegyesület-vezér aranyköpése szerint „ez a 10 tagú egyesület olyan, mint egy fészek, amely tojásokat melenget, de aztán hagyja, hogy a kikelő turulmadarak a maguk útján repüljenek” - magyarul nem felelős az egyik a másik tetteiért. Hiába bizonygatta a kettő kapcsolatát a vád némi pénzátutalási bizonylatokkal, a védelem szerint ezek csak véletlenül történtek meg. Biztos összekeverték a neveket…



Ami nagyobb gond, hogy ha valaha be is tiltják a Magyar Gárdát, nem szüntetik meg a probléma gyökerét. Ugyanis a gárda azért működhet, és lehet bizonyos körökben kifejezetten népszerű, mert van táptalaja. Azokat a problémákat kéne megszüntetni - a kisebbségi oldalon éppúgy, mint a jobbos fejekben - ami miatt ez az egész kialakulhatott. De az is igaz, hogy a gárda jó muri lehet annak, aki katonásdit akar játszani, és egy ilyen játéknak csak némi ízt ad, ha törvénysértő módon kell véghezvinni.



Lehet vonulni, szónokolni, meg egyenruhában összegyűlni bárhol egyesület nélkül is, elvégre ezt senki nem korlátozta. Talán trendibb is kiállni egy "törvényellenesen feloszlatott gárda" mellett, mintha az törvényesen lenne bejegyezve. Sőt, most a per még azok közül is sokakat pártállásra kényszerít, akik eddig próbáltak semlegesek maradni. Ráadásul azt a Magyar Gárda mellett szóló gyakorlatot is veszélybe sodorhatja, miszerint „egy pofon se csattant még el egy gárdistától szolgálatban”. De ha ez bekövetkezik, akkor egyeseknek tényleg lesz mitől félniük.



A tárgyalóterem

Pataki Árpád bíró úr nem sokat lacafacázott, amiért külön dicséret, vállveregetés, sőt akár főbírói poszt is járna neki, ugyanis valahogy így kellene eljárni egy perben. Először is kizárta az összes bekapcsolódni vágyó felet - mint az OCÖ-t, és egyes elmebeteg jobbosokat - amitől a per a Mars benépesítéséig húzódott volna, majd a Jézuska megérkezése előtt kihirdette az ítéletet. A Magyar Gárda Egyesületet ítéletében feloszlatta, amiért az megszervezte a tatárszentgyörgyi balhét, és mert sérti a cigányok és a zsidók méltóságát, valamint ezen kisebbségek tagjaiban félelmet kelt - tehát a törvénybe ütközve gyakorolja tevékenységét.

A politikai pártok, a kisebbségek és a fél ország már a megalakulásakor elítélte a gárdát, de annak népszerűsége a „közemberek” közt egyre nő - főleg azokon a területen, ahol segítenek helyreállítani a rendet és megoldani problémákat. Egyelőre nem tudni, hogy a gárdaügy vége mi lesz, és hogy a 2010-es választásokon esetlegesen parlamentbe kerülő Jobbik menyit fog változtatni a helyzeten, de Vona szerint „a Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentő és társadalommentő tevékenységét a jövőben is". Majd meglátjuk.