A válság kezelés a kormány dolga

A köztársasági elnök példaként hozta fel, hogy nem ért egyet azzal, milyen bölcs a magyar nép, mert nem rohanta meg a bankokat, és nem vette ki a pénzét. Mint mondta, ez nagy szerencse, és jól tette, aki így cselekedett, azonban szerinte az emberek többsége azért viselkedett így, mert még nem fogta fel, hogy válság van.

Az államfő szerint az emberek azt gondolják, ez a bankok ügye, "mi pedig vegyünk fel hitelt, menjünk vásárolni, mert indulnak a karácsonyi akciók". Hozzáfűzte: gondoljanak a jövőre és takarékoskodjanak.

A köztisztviselők januári sztrájkja kapcsán az államfő úgy fogalmazott, hogy semmi esetre sem bátorítja őket, ugyanakkor biztosítani kell a jogot a bérharc minden alkotmányos eszközéhez.
"Mindenkinek tudnia kell, hogy a jövő érdekében súlyos megszorításokat kell elviselni, például fel kell emelni a nyugdíjkorhatárt is. Azonnali szerkezeti átalakításokra van szükség" - közölte álláspontját az államfő.

Sólyom László szerint a kisebbségi kormány általában nem tragédia. Példaként említette, hogy Ausztria egy bukott, ügyvezető kormánnyal oldotta meg a pénzügyi válságot. "A mi helyzetünk azonban különösen nehéz, hiszen a válság eleve nagyon leromlott állapotban érte az országot, és sokkal több és nehezebb feladat vár ránk, mint más uniós tagállamokra" - hangsúlyozza.
Úgy vélte, "napi alkukon élő kisebbségi kormánnyal" nehezen lehet hosszú távú programot alkotni, még kevésbé végrehajtani a drasztikus átalakításokat, azok minden keservével és társadalmi feszültségével együtt.

Vagyis a válságból kijutáshoz erős, egyértelmű felhatalmazással rendelkező kormányra van szükség, amely rendelkezik hosszú távú tervvel, és visszafordíthatatlanul megkezdi végrehajtását - emeli ki Sólyom László.

A köztársasági elnök a lapnak nyilatkozva kitért arra, a szavazóknak 2006-ban volt lehetőségük meggondolni, miként választanak, és tudniuk kellett, hogy ez a megbízás négy évre szól. Előre hozott választáshoz kizárólag a parlamenti pártok akarata révén lehet eljutni - figyelmeztetett.

Hozzátette: "a mi helyzetünkben egy előre hozott választást csodaszernek vagy megoldásnak tartani szintén a rövidtávú gondolkodás példája lenne. Akármikor is lesz választás - rendes, vagy rendkívüli -, értelme kell, hogy legyen, vagyis nem szabad önmagában szemlélni. Értelmet többek között a versenyző programok adnak neki".

A hetilapnak Sólyom László szólt a közelmúltban megalakult Reformszövetségről is. Szerinte a szervezet fellépése két szempontból fontos újdonság: egyrészt ha egyik politikai párt sem áll elő a kívánt távlatos programmal, akkor a társadalom oldaláról jelentik be azt, másrészt követelésként kezelik azt.

A Reformszövetség valódi alkupozícióban van, nem úgy, mint az Érdekegyeztető Tanács, amelyben a szakszervezeteknek nincs erejük, mert gyenge a legitimitásuk - mondta Sólyom László. Kiemelte: a Reformszövetség megvonja támogatását, a tőke kivonul az országból, ha nem kezdődik el a javasolt és szükséges átalakulás.