Az ajánlócédulákkal 18 éve baj van

Tóth Zoltán, független választási szakértő úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy az ajánlószelvénnyel való legnagyobb visszaélések 1990-ben, az első parlamenti választáson voltak, amikor még nem volt kötelező a személyazonosító jel használata a szelvényeken. "Ekkor bizony előfordult, hogy a pártok tömegesen hamisították az ajánlószelvényeket" - mondta.

A rendszerváltás fiataljait tömörítő Fidesz akkor - 1990-ben - egyetértett azzal, hogy a választójogi törvény ilyen szűrőt alkalmaz a jelöltállításban. Bírálta azonban, hogy a kopogtató cédulák kézbesítése, illetve a választópolgárok elkésett tájékoztatása következtében visszaélésekre nyílt lehetőség.

2002-ben a "Demokratikus Választást!" Mozgalom, amely 12 parlamenten kívüli pártot tömörített, azt követelte, hogy az OVB mondja ki az ajánlószelvények alkalmatlanságát. Szerintük "sérült az alkotmány azon szakasza, miszerint minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a választásokon választható és választó legyen, mert az ajánlószelvény jelenlegi formájában nem okmányszerű, vissza lehet élni vele".

Azt is kifogásolták, hogy az MSZP és a Fidesz "túlszedik magukat" ajánlószelvényekből csak azért, hogy másnak ne jusson. Az Országos Választási Iroda erre akkor úgy reagált: alaptalan az a félelem, hogy nem jut elegendő ajánlási szelvény minden jelöltnek.

Az évben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői is kritizálták az ajánlószelvényt. Szerintük ugyanis alkalmatlan arra, hogy valóban a jelöltállítás eszközeként szolgáljon, mert a rendszer visszaélésekre ad lehetőséget. Ennek megfelelően javaslat született a nyugati államok a nyugati államok egy részében is alkalmazott ajánlóívek bevezetésére, ám a döntéshozók a javaslatot nem támogatták.

Szintén 2002-ben, Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az ajánlószelvény a jelen formájában adatvédelmi szempontból aggályos; az ajánlás rendje sem az adatvédelmi törvény szabályainak, sem az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatából fakadó követelményeknek nem felel meg.

Szerinte adatvédelmi szempontból teljesen indokolatlan olyan jelölési rendszer alkalmazása, amely személy adatok ilyen nagyságrendű kezelését igényli, ha a pártok jelöltállításának szabályozására van olyan megoldás is, amely egyáltalán nem jár személyes adatok kezelésével. Ezek között említette a külföldön már alkalmazott "kauciós rendszert", illetve a korábbi választáson a szavazatok bizonyos mértékét elért jelölő szervezetek mentesítését az ajánlások gyűjtése alól.
Álláspontja szerint az ajánlószelvényekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatra szorul, emlékeztetve, hogy az ajánlás rendszerének adatkezeléssel nem járó, az ajánlószelvény intézményét mellőző szabályozási lehetőségekre utalt az Alkotmánybíróság.

1994-ben kötelezővé tették a személyi szám feltüntetését a szelvényeken, ami radikálisan csökkentette a visszaélések számát.

Akkor csak a Magyar Republikánus Párt bírálta azt, hogy az Országgyűlés négy éves működési ciklusa alatt nem tudott megszavazni egy olyan választási törvényt, "amelynek alapján az állampolgárok zaklatása nélkül (kopogtató és ajánló cédulák begyűjtése) titkosan és demokratikusan adhatnák le szavazataikat azokra a pártokra, amelyek számukra szimpatikusak".
2006-ban az Élőlánc Magyarországért emelte fel szavát az ajánlószelvények gyűjtésével kapcsolatban. Szerintük a nagy pártok pénzért gyűjttetik a cédulákat az aktivistáikkal, mindezt azért, hogy ellehetetlenítsék a kis pártok indulását az országgyűlési választáson. Mint mondták: az ajánlószelvény-rendszer "mérhetetlenül korrumpálja és papírgyűjtéssé teszi az egész választási rendszert".

Abban az évben az SZDSZ is javasolta a szelvénygyűjtés megváltoztatását. Az javasolták, hogy az OVB az ajánlószelvénnyel együtt küldjön válaszborítékot is, a kitöltött cédulákat pedig az állampolgárok közvetlenül az OVB-nek küldjék vissza térítésmentesen. Az új rendszerben az OVB-nek csak azt kellett volna nyilvánosságra hoznia, hogy egy-egy jelölt összegyűjtötte a szükséges számú cédulát, de azt már nem, hogy szám szerint mennyit. Az SZDSZ szerint ezzel megszüntethető lett volna a túlgyűjtés is.

2007-ben az OVB felvette az ajánlószelvény-gyűjtés rendjének megváltoztatását. A bizottság szerint a "megváltozott társadalmi és politikai környezet" miatt is célszerű lenne változtatni. A testület e szelvényeket "ajánlási ívekkel" vagy "kauciós megoldással" váltaná ki. Jelentésük szerint a jelenlegi rendszer már nem szolgálja a választói akarat kifejezését, és sértheti a választások tisztaságát.

A ferencvárosi országgyűlési egyéni választókerületi bizottság hétfői ülésén azt jelentették be, hogy több mint 2.200 hamis, nem az Állami Nyomdában készült ajánlószelvényt találtak az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) által leadott szelvények között. A három párt által leadott ajánlószelvények 73 százaléka volt hamis a vizsgálat szerint.