"Az Állami Számvevőszék által feltárt 2,7 milliárd forintos tartozása a kormánynak az egyházi iskolák felé a kormány részéről nem nyert elismerést és nem is történt meg ennek az összegnek a kiutalása" - hangoztatta Veres András.

Hozzátette: továbbra is bízik abban, hogy a kormány fölülvizsgálja majd álláspontját és szavai szerint "józan ésszel belátják", hogy ez a finanszírozás valóban diszkriminatív a vallásos emberek, a vallásos emberek gyermekei iránt és megszüntetik ezt a hibás gyakorlatot.

"Bízom abban is, hogy az elkövetkezendő években egyre kevésbé lesz majd a mindenkori költségvetés elfogadása körül alku, vagy politikai vita témája az egyházi iskolák finanszírozása" - mondta.

Hozzáfűzte: igaz, eddig ez a bizakodás mindig csak meghiúsult remény maradt, de szavai szerint a diszkriminatív finanszírozás fenntartása nem lehet érdeke sem a mindenkori kormánynak, sem pedig a magyar állampolgároknak.

"Ha demokráciában élünk, akkor minden embert azonos jogok és nem csak azonos kötelességek illetnek meg, ha tehát mindenki köteles adót fizetni, akkor azt a jogot mindenkinek meg is kell kapnia, hogy a befizetett adójából a közfeladatokat az állam lássa el, és ez így kell legyen az egyházi iskolák és szociális intézmények esetében is" - fejtette ki a megyéspüspök.

Veres András az egyházi iskolák helyzetéről szólva hangsúlyozta: miközben az egyházak a magyar iskolarendszer öt százalékát tartják fenn, eddig súlyuknál és szerepüknél aránytalanul kevesebbszer nyertek a kormányzat által meghirdetett és az unió által is támogatott iskola felújítási pályázaton.

"Országosan mindössze négy-öt intézményről beszélhetünk, amely nyert a pályázaton" - mondta.
Az Alkotmánybíróság idén júniusban kimondta, hogy alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a Vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét.

Veres András a szombathelyi egyházmegyében folyó munkát értékelve elmondta: lezajlott az egyházmegye strukturális átalakítása, az esperesi kerületek átrendezése során kikérték és figyelembe vették az esperesi kerületekben szolgáló papok véleményét is.

Megújították a 2005 január elseje előtt alapított egyházközségi képviselő-testületeket is, a testületek világi elnökei számára képzést indítottak. Veres András elmondta: a papok munkája megfogyatkozott létszámuk miatt ma már elsősorban a lelkipásztori munkára kell szorítkoznia, nem fér bele az idejükbe mondjuk a templomok felújításának, restaurálásának napi irányítása. Ezt a helyi képviselő-testületnek kell megszerveznie, irányítania.
"Éppen azért, mert a papok létszáma megcsappant, elindítottuk az egyházmegyében a lelkipásztori kisegítők képzését, amelyen nagyon szép számmal vettek részt" - mondta. A képzésekkel azt szeretnék elérni, hogy minden közösségből, minden egyházközségből legyen olyan személy aki élvezve a helyi közösség és a plébános bizalmát, abban az esetben ha az adott vasárnap az adott településen éppen nincs szentmise, alkalmasak legyenek igeistentisztelet végzésére.