A digitális világ eseménydús évet zár: bár a válság érezteti hatását az eladásokon, számos nagy dobás jutott az idei évre. Megjelent az AMD és az Intel új processzora, hódítanak a netbookok, a Windows következő generációs rendszerét pedig már most ismerhetik a szerencsésebbek – keveseket lephet meg, hogy erősen bétaállapotban is jobbnak tűnik, mint a Vista. Amit egyre gyakrabban emlegetnek az NT-vonal Millenium Editionjeként (azon szerencsések kedvéért, akik nem találkoztak az ME-vel: a Windows 95-98 vonal legendásan rosszul sikerült darabjáról van szó, így a Vista emlegetése ilyen szövegösszefüggésben legalábbis sértő).

Okos, telefon

A legizgalmasabbnak tűnő események mégis a mobilkommunikációs piacon történtek: egyrészt megjelent az Apple sokat sztárolt telefonjának, az iPhone-nak az újabb változata: jobbára azokkal a funkciókkal, amiket a korábbi kritikák következetesen hiányoltak belőle. Így már az európai hálózatokon is jól kihasználható lett, köszönhetően a 3G-támogatásnak (sőt, sokak szerint csak így van igazán értelme a használatnak).



És persze olyan divatot teremtett (minden hiányossága mellett), amivel magára kicsit is adó mobilcég kénytelen versenyezni – így egyre több dizájnos, érintőképernyős mobil, médialejátszásra és navigációra is alkalmas szolgáltatásokkal. Jellemzően Windows Mobile alapokon – ami nem feltétlenül a legjobb megoldás, mivel a Microsoft mobil operációs rendszerének is megvannak a maga hibái.

Android

És persze megjelent a Google nyílt forrású operációs rendszere, a Linux-alapú Android is,amitől a szakértők nem keveset várnak: impozáns tudás, jól kihasználható lehetőségek, és az Apple megoldásához hasonlóan várhatóan rengeteg, harmadik féltől származó programocska – amikkel gyakorlatilag bármire használható lesz a készülék, ha a hardvere engedi. A rendszer mögött pedig számos piaci szereplő sorakozott fel: köztük a Vodafone, a Távol-keleten népszerű Huawei, a vezeték nélküli hálózati eszközökben erős Atheros Communications, a Borqs, az Ericsson, a Garmin International, az Omron Software, a Softbank Mobile, a Sony Ericsson, a Teleca AB, vagy a Toshiba.



Ennek megfelelően csak idő kérdése, és Magyarországon is feltűnhet valamelyik Androidot futtató készülék. Sőt: néhány már biztosan itt van, ugyanis az ország elit klubba került. Néhány államban a szoftverfejlesztők hozzájuthatnak a HTC által gyártott G1 fedőnevű készülékhez, amit egyelőre leginkább Amerikában, a T-Mobile kizárólagos forgalmazásában lehet beszerezni. De a hazai fejlesztők is szerezhetnek a Google-tól mindenféle zárolástól mentes készüléket, amin tesztelhetik jövendő alkalmazásaikat.

Azt sajnos nem sikerült kiderítenünk, miért esett ránk is a megtisztelő választás, de a mobilkommunikációs és navigációs vonalon igen erős LCP Systems Kft. vezérigazgatója, Hegedűs Viktor úgy véli, a hazai navihelyzet lehet a meghatározó: a magyar piac a navigáció szempontjából igen fejlett, és a GPS penetráció is igen kiemelkedő hazánkban. És mivel az LCP a készüléket gyártó HTC magyar partnereként tűzközelinek is nevezhető, ennél biztosabb indokot nemigen remélünk. A Google irányában meglévő titkos kapcsolataink is azt sugallták, hogy nem feltétlen kaphatunk választ a kérdésre.



Lényeg, hogy jövőre új menet indul a piacon: tovább erősödhet az Apple, egyelőre még mindig piacvezető a Symbian (ami a Nokiához kötődő, éppen nyílttá váló rendszer, így elvileg itt is lehet komoly közösségi háttér). És persze támadásba lendülhet az Android. Már ha. A szakember meglátása szerint gyors sikertörténetre azért nem kell számítani: a magyar piac ugyanis mindig később reagálja le piaci változásokat. Az Android lehet egy újabb sikertörténet, ha következetesen és innovatívan állnak a piaci kihívások elé, egyelőre azonban lépéshátrányban van – véli Hegedűs. A CES után többet tudunk talán mondani erről – tette hozzá.

Így azt sem tudjuk eldönteni, az a tendencia mit is jelent, hogy időközben több cég is elkészítette saját Androidot futtató mobilját – egyelőre Ázsiában és Ausztráliában, de nem kizárt, hogy terjed majd a megoldás.

Mi lesz?

A várható trendekről próbáltunk érdeklődni a mobilszolgáltatóknál, és a főként hardvert, lletve navigációs szoftvereket forgalmazó LCP-nél is. Nem mindenhol jártunk sikerrel: a T-Mobile illetékesét nem sikerült utolérnünk (de ők jó eséllyel folytatják az iPhone nyomatását – eddig náluk van az aduász), és a Vodafone sem reagált még megkeresésünkre – pedig részükről elképzelhetőnek tartanánk valamilyen mozgolódást Android-vonalon.



A Pannon ellenben reagált. A szolgáltató sajtó- és információs igazgatója, dr. Majorosi Emese szerint elsősorban az érintőképernyős készülékek további erősödésére lehet számítani – úgy tűnik, ez a megoldás tényleg nagyon népszerű lett. Illetve általában a szélesebb rétegeket megcélzó, középkategóriás, multimédiában erős készülékek fogyása várható – utalás nem volt rá, de gyanítjuk, ezen a téren lehet a divatnak a legnagyobb hatása. Aki nagyon olcsó telefont vesz, az ezt valószínűleg okkal teszi, és nemigen vált. Aki okostelefont, jó eséllyel felméri, mire van szüksége, és szintén nem cserélgeti készülékét túl gyakran.

Az iPhone térhódítását sem lehet figyelmen kívül hagyni: az LCP is készül a tulajdonosok számára érdekes szolgáltatásokkal, és persze a cég is ajánlaná mindenki figyelmébe a hasonló ár/érték kategóriájú készülékeket (a legtöbb komoly gyártónál akad ilyen). A Pannon helyzete már kényelmetlenebb: az iPhone-vonatra nem tudnak felszállni, azt nálunk kizárólag a T-csoporthoz tartozó vállalat forgalmazhatja. De ők is készülnek nagy kihívónak szánt telefonokkal: ilyen például a Samsung Omnia i900 – szép is, okos is, kezelni is jó. A Vodafone sem tehet nagyon mást.

Már csak azért sem, mert úgy tűnik: a válság okozta érdeklődéscsökkenést a készülékek árcsökkenése ellenpontozza majd. És egy ingyenes, ám népszerű és jól használható operációs rendszer nem tűnik haszontalannak, ha ilyen perspektívában gondolkodik valaki.