A direktor az egri kötődésű, ám országosan ismert Barta Dóra Harangozó-díjas táncművészt, érdemes művészt kérte fel a szekció vezetésére.

- Valójában mit jelent a tánctagozat kialakítása? Csupán egy tánckarral, vagy ennél többel gazdagodik a színház? - kérdeztük a Harangozó-díjas művésztől.

- Más vidéki városok színházaitól eltérően nem tánckar minőségben, hanem önálló együttesként működik majd Egerben a tánctagozat. Az alkalmazott műfaj helyett ez önálló, gondolkodó társulatot jelent - hangsúlyozta Barta Dóra.

- Miként, hány taggal áll össze a társulat?

- A tagozatot négy pár táncművész alkotja, Harangozó-díjas táncosok, akik az alkotói munka mellett tanítanak a Budapesti Táncművészeti Főiskolán, egyikük pedig a Győri Táncművészeti Szakközépiskola művészeti vezetője.

- Vagyis bővül a színházban dolgozó, a teátrum iránt elkötelezett művészi kör?
- Igen, ez tizenegy új státuszt jelent, a táncosok a színház életében napi tréningekkel, folyamatos edzésekkel és próbákkal vesznek részt.

- Mivel mutatkozik be a tánctagozat az egri közönségnek; melyek a további tervek?
- Az első bemutató a Diótörő lesz, utána következik a Chicago című musical, majd egy mozgásszínház jellegű darab, ami új színt hoz a város művészeti életébe.
- Adottak-e az anyagi keretek az új tagozat működéséhez?

- A fenntartó megyei és városi önkormányzat egyaránt 5-5 millió forintot szavazott meg a struktúrabővítéshez. Ugyanakkor a tagozat egy éves működéséhez, mintegy 40 millió forint szükséges; a színház a táncelőadások után normatív támogatást kap - tájékoztatott Barta Dóra.
A Diótörő olyan táncjáték, amelyben a tánc és a próza nyelvén együttesen jelenik meg a gyerekeknek szóló mesevilág - így már a bemutatkozó produkciót, a Diótörőt jellemezte a tagozatvezető.

A gyermekszerepek megszemélyesítése érdekében egyébként válogatást hirdettek a város általános iskolásai számára, közülük 12-en mutatkozhatnak be a Diótörő táncos változatában.
Barta Dóra felidézte, hogy jómaga 12 évesen táncolta a Diótörőt az Operában és az Erkel Színházban. Számára ez életre szóló, meghatározó élmény volt, ezért valami hasonlót szeretne megfogalmazni az egri előadással a mai gyerekeknek is - mondta az MTI-Pressnek.

A Diótörő és Egérkirály meséje olyan világba vezeti a nézőket, amelyet gyerekként jól ismerünk, ám felnőttként elveszítünk. A gyerekek ugyanis nem tesznek különbséget emberek és tárgyak, emberek és állatok között: számukra valamennyinek mesébe illő sorsa, élete és lelke van.
A darabban minden életre kel, a karácsonyi ünnepek amúgy is csillogó csodavilága újabb és újabb csodákat rejt, akárcsak az előadás, hiszen a látványos, érzelmes és szórakoztató színpadi mesevilág minden gyermek számára a színház varázsát is felfedi - jellemezte az előadást a táncművész-koreográfus.