Így volt ez az én esetemben is: a párom az ország egyik végében élt a szüleivel, én a másikban az enyémekkel – és félúton egy városban jártunk egyetemre. Ami munkásabb időszakokban nem jelent különösebb gondot, de egész más a helyzet, ha ünnepek vannak.

Így történt ekkor is: én a szentestét odahaza töltöttem a szüleimmel, ő is a sajátjaival. Megbeszéltük, hogy a külön bejáratú karácsonyunkat majd az újévben tartjuk. Egyikünk sem örült igazán ennek, de beláttuk: másképpen nem nagyon lehet megoldani. Sok sms-t váltottunk, sokat beszéltünk, szenteste is boldog karácsonyt kívántunk egymásnak – és maradtunk ennyiben. Nem volt ideális megoldás.

Legalábbis nekem nem volt. Éreztem, hogy ez így nem az igazi, és kicsit még haragudtam is a páromra, hogy ő nem látja ennyire sötéten a helyzetet. Sőt: még a saját édesanyámra is megorroltam kissé, mert valahogy ő sem akarta megérteni a bánatomat. Így alakult, ő örül, hogy otthon vagyok karácsonykor, nyilván az ő szülei is – nincs ezen mit ragozgatni, mondta. Ha nagy duzzogva is, de igazat adtam neki – logikus volt, amit mondott.

Másnap kicsit meglepett, hogy – bár tudtommal nem vártunk vendégeket – milyen nagy gondossággal takarítja a lakást, és főzőcskézik – nem is értettem, mi történt vele. Aztán nem kis meglepetésemre engem is bevont az ismeretlen célú készülődésbe: elzavart egy igen távoli boltba. Nem egészen értettem, miért is, de beletörődtem a helyzetbe. Aztán mikor hazaértem, kiderült minden furcsaság oka: a párommal nagy titokban összebeszéltek a hátam mögött, és meghívta vendégségbe őt és a szüleit is. Ők pedig eljöttek, át az egész országon. Mire hazaértem, ők már ott voltak.



Elmondani sem tudom persze, mennyire örültem ennek a kis trükkös meglepetésnek – a kedvesem és édesanyám is tudta, mennyire örülnék egy ilyen lehetőségnek, és mindent megmozgattak azért, hogy ez létre is jöhessen.

És volt még egy oka annak, hogy eljöttek, de ez már egy másik történet – nem kötődik szorosan a karácsonyhoz. A poént lelövöm: ekkor kérték meg a kezemet (ahogy azt illik), júliusban esküdtünk.