Egy pénzügyi válságba, amelynek során a világ tőzsdéiről 22 ezer milliárd dollár, vagyis a magyar GDP százötvenszerese szívódott fel. Óriási vagyonok értéktelenedtek el, félelmetes összegű hiteleket kellett leírni, emiatt gránitnál is szilárdabbnak gondolt bankok dőltek be. A piacgazdaságra esküdő kormányok példátlan lépésekre szánták magukat – Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban például bankokat vontak állami gyámság alá. A vihar nem csak a bankrendszert tépázta meg. Átterjedt más ágazatokra is, sőt államok kerültek a csőd szélére. A világgazdaság egészében nő a recessziós veszély. – Ezekben a napokban a válság vázlatos krónikáját olvashatják, a német Wirtschaftswoche, a Der Spiegel, a Die Zeit, a brit The Economist és Financial Times, az MTI, a Reuters, a Bloomberg, a portfolio.hu és a HVG írásai alapján.

Május elején Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezére a sok bizonytalanság dacára azt vizionálta, hogy csillapodik a pénzügyi turbulencia.

Az első negyedév tengerentúli kiskereskedelmi statisztikái – ezek azért kiemelkedően fontosak, mert az amerikai GDP kétharmadát a fogyasztás adja – csakugyan javítják a hangulatot az amerikai gazdaság és vele a világgazdaság kilátásait illetően. A számok ugyan nem túl erősek, de az autóeladásokat nem számolva több elemző számára azt sugallják, hogy ha recesszióba esik is a gazdaság, az nagyon rövid lesz. Bernanke Fed-elnök azonban óv a túlzott eufóriától.
pénz, válság, dollár

Egy hónappal Josef Ackermann optimista nyilatkozata után egészen más tónusban szólal meg a Deutsche Bank befektetési üzletágának vezetője. Anshu Jain egy befektetői prezentáción úgy vélekedik, hogy a normalizálódás jelei nagyon halványak, a pénzpiacokon nem igazán tisztul a kép. Nem várható az amerikai ingatlanárak emelkedése sőt további esésre kell számítani. Rizikófaktornak nevezi a menedzser, hogy a nagy befektetési bankok jelzálogpiaci kitettsége legalább 50 milliárd euro, az adósok pedig közepes bonitásúak, akiknek jelzálogleveleivel ugyanúgy járnak a pénzintézetek, mint a nem elsőrendű jelzáloghitelekkel. Ezekben a napokban a JP Morgan további milliárdos nagyságrendű leírásokat jelez előre nagy német bankoknál, éppen a Deutsche Banknál és a Commerzbanknál.

A brit szigeten a Royal Bank of Scotland a pénzügyi válság miatt közel 7 és félmilliárd eurót (majdnem 6 milliárd fontot) kénytelen leírni. Döntés születik egy 15 milliárd eurós (12 milliárd font) tőkeemelésről, de a részvényesek nem jegyzik le teljes egészében a friss papírokat.

Júniusban hangzik el az óceán túlpartján a Lehman Brothers újabb segélykiáltása. A befektetési háznak sürgősen 5 milliárd dollár friss tőkére van szüksége, mivel az üzleti éve májusban zárult második negyedében 2 milliárd dollár veszteséget szenvedett el a korábban várt 300 millió helyett. Előzőleg már 1300 dolgozó leépítését jelentette be. A Lehman másokra is figyel: úgy látja, hogy idén az amerikai nagybankok összesített vesztesége megközelíti a 80 milliárd dollárt.
válság, tőzsde

Június 12-én megannyi vészjelzés után végre sikerről számol be a vezető svájci bank, az UBS: végrehajtotta második tőkeemelését a válság kitörése óta. A tulajdonosok a 760 millió új részvény 99,4 százalékát jegyzik le, a pénzintézet saját tőkéje így 10 milliárd euróval (16 milliárd svájci frankkal) nő.

A hónap közepén az Egyesült Államokban már fejek hullanak: a több milliárd dolláros veszteség miatt veszi a kalapját Martin Sullivan, az Egyesült Államok és a világ legnagyobb biztosítójának, az AIG-nek az elnöke. (Három éven belül ez a második fejcsere a biztosítónál; az előző elnöknek könyvelési trükkök miatt kellett lelépnie 2005-ben.)

Július 2-án az FBI nyomozni kezd egyes fedezeti alapok menedzserei ellen. Ezzel azonban nem tartóztatja fel a pénzügyi válságot.

Július 4-én friss tanulmányt ad ki a Goldman Sachs, amelyben 60 és 90 milliárd euro közé teszi a vezető európai bankok pótlólagos tőkeigényét. Eszerint rossz napok jönnek a Deutsche Bankra és a Commerzbankra, nem beszélve a svájci és a brit pénzintézetekről.

Néhány nappal később a Lehman Brothers kiszámítja, hogy a két nagy amerikai jelzáloghitelező, a Freddie Mac és a Fanie Mae bizonyos felügyeleti sztenderdeknek való megfelelés érdekében 75 milliárd dolláros feltőkésítésre szorul.

Július 10-én jegyezhetjük fel az amerikai banktörténet második legnagyobb csődjét: bezár a kaliforniai székhelyű IndyMac jelzálog-és lakástakarékbank. Az amerikai szenátus sietve elfogadja azt a törvényt, amely körülbelül 400 ezer károsult ingatlantulajdonosnak ígér átmeneti felmentést a törlesztés alól.

Néhány nappal az IndyMac összeomlása után az amerikai kormányzat és a jegybank átfogó mentőcsomagot készít elő a másik két jelzálogintézet, a Fredie Mac és a Fannie Mae támogatására. A két pénzintézet jelzálogpiaci elkötelezettsége 5 billió (!) dollár, ami az amerikai jelzálogpiac felével, illetve az amerikai GDP több mint egyharmadával egyenértékű.

A Fed és a washingtoni kormányzat annak tudatában készül a beavatkozásra, hogy a Fannie és a Freddie összeomlása nem csupán az amerikai ingatlanszektorra nézve járna beláthatatlan következményekkel, hanem a globális pénzügyi rendszerre is: a két pénzintézet jelzálogleveleiből körülbelül 1 billió dollárnyit jegyeztek külföldi, főként ázsiai jegybankok, de hírek szerint az orosz központi bank is 100 milliárd dollárt invesztált amerikai jelzáloghitelezők értékpapírjaiba. Korábban még az Európai Központi Bank is elfogadott ilyeneket fedezetként egyes refinanszírozási ügyletek keretei között.

Nem csoda, hogy a világban a bankrészvények két nap alatt több mint 10 százalékkal zuhannak. Ezen az sem segít, hogy a Citigroup meglepően jó eredményekkel rukkol ki a vártnál kevesebb leírásnak köszönhetően és a Bank of America is túlteljesíti az elemzői várakozásokat.
válság, pénz, gazdaság

Július 29-én a Merryl Lynch egy huszárvágással próbál enyhíteni gondjain: 6,7 milliárd dollárért megszabadul egy, a könyveiben még 11 milliárd dollár értéken nyilvántartott, eredetileg 30 milliárdos értékpapírcsomagtól. Egyúttal jelzi, hogy a következő negyedévben még 4,7 milliárd dollárért kell eszközöket értékesítenie. A Merryll az elmúlt egy évben már 50 milliárd dollárt írt le, a bankok veszteségeit 400 milliárd dollárra teszik.

A Merryll a nagy kiárusítással együtt 8 és félmilliárd dollár értékben tőkét is emel. Ebből ezúttal 3,4 milliárd dollárt jegyez le az időközben legnagyobb részvényesévé váló szingapúri Temasek Holdings. A nagy ázsiai és arab állami vagyonalapok egyébként a válság kitörése óta több nagybankba szálltak be. A Temasek például részesedést vásárolt a svájci UBS-ben is.

Július utolsó napján kétarcú mérleget tesz közzé a Deutsche Bank: a második negyedévben piros helyett már fekete szám szerepel a nyereség rubrikában, az adózás utáni profit 645 millió euro, ami 50 százalékkal meghaladja az elemzői várakozásokat. Megnyugtató, 9,4 százalékos a tőkemegfelelési mutató is. Ám a mérlegben milliárdos lyuk tátong: arra még soha nem volt példa, hogy Németország legnagyobb pénzintézete egy negyedév alatt 2,3 milliárd eurót, az előre jelzettnél félmilliárddal nagyobb összeget írjon le.

Ackermann elnök most nem ismétli meg, amit mai írásunk elején idéztünk tőle. Ehelyett óvatosságot ajánl a következő hónapokra.