Sólyom László az Alkotmánybíróságnak írt levelében emlékeztetett: a hatályos médiatörvény értelmében a műsorszolgáltatási jogosultság nyílt pályázaton szerezhető meg, rádiók esetében hét, televíziók esetében tíz évre. Ennek az időnek a lejártakor újból pályázatot kell kiírni, de ha a műsorszolgáltató bejelenti erre vonatkozó igényét, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egy ízben pályázat nélkül is megújíthatja a műsorszolgáltatási szerződést legfeljebb öt évre. Ennek lejártakor viszont mindenképp pályázatot kell kiírni.

Az Országgyűlés által december 8-án elfogadott törvény lehetőséget adna arra, hogy az ORTT egymást követő több esetben is megújítsa a műsorszolgáltatási szerződést. Erre a digitális átállásig lenne lehetőség, ami televíziók esetében 2012-t, rádiók esetében a tervek szerint 2014-et jelenti.

Sólyom László álláspontja szerint ez a módosítás sérti az alkotmánynak a sajtószabadságot biztosító bekezdését. A digitális átállásig ugyanis meghatározó jelentőségű az elektronikus médiapiacon, hogy a frekvenciák korlátozottan állnak rendelkezésre. A jelenlegi pályázati rendszernek garanciális jelentősége van abban, hogy a frekvenciaszűkösség ellenére érvényesülhessen a kiegyensúlyozottság követelménye, hiszen ennek révén lehetőség van új szolgáltatók megjelenésére.

Az államfő szerint a december 8-án elfogadott törvény viszont háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez pedig ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét.

A köztársasági elnök az indítványában arra is felhívta a figyelmet: az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában megállapította, hogy a műsorszolgáltatási pályázati eljárás szabályaiban súlyos alkotmányossági hiányosságok vannak. A pályázat során alkalmazandó értékelési szempontok törvényben nem szabályozottak, a döntéshozatali eljárás a pályázók és a nyilvánosság számára nem követhető és áttekinthető.

 Ezt a hiányosságot az Alkotmánybíróság határozata alapján 2007. december 31-ig kellett volna az Országgyűlésnek pótolnia, de ez nem történt meg és az államfő szerint a most elfogadott törvény még a jelenleg fennálló garanciákat is háttérbe szorítja. Sólyom László szerint ez elfogadhatatlan.

Az államfő kitért rá, hogy most elfogadott törvény módosította az ORTT döntéshozatali szabályait is oly módon, hogy az ORTT tagjait az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoportok parlamenten belüli mindenkori arányának megfelelő szavazati mérték illeti meg a szolgáltatási szerződés megújításáról szóló döntés során. A köztársasági elnök szerint ez a megoldás kétséget ébreszthet az ORTT-nek a pártoktól független működését illetően, holott a médiatörvény kifejezetten előírja, hogy az ORTT és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke - aki a törvény elfogadásának másnapján "példás négypárti egyetértésben hozott rossz döntésről" beszélt, és figyelemre méltónak nevezte, hogy "a közvélemény teljes közönye" mellett hozták meg azt, amely szerinte igen súlyos, a gazdasági és a közjogi alkotmányosságot is érintő kérdéseket vet fel - most annyit mondott az MTI megkeresésére: fenntartja korábban hangoztatott bírálatát.

"A Danubius Rádió tulajdonosai hosszú távon terveznek, ezért felkészültek minden eshetőségre, így készek a hosszabbításról tárgyalni vagy pályázat esetén indulóként azon részt venni." - nyilatkozta László Géza vezérigazgató. Heal Edina, a Sláger Rádió külföldön tartózkodó vezérigazgatója későbbre ígért kommentárt.

"Üdvözlendő a politikai egyetértés, hogy le kell cserélni a 13 éve hatályba lépett médiatörvényt, de ez nem elegendő; szakmai és közigazgatási egyeztetésre is szükség van" - hangoztatta hétfőn az MTI-nek nyilatkozva az államfő által alá nem írt módosításról, valamint az újraszabályozásról szóló ötpárti törvénytervezetről Sarkady Ildikó médiajogász, korábbi audiovizuális kormánybiztos.

Pető Iván szabad demokrata országgyűlési képviselő, a javaslatot testületi indítványként benyújtó kulturális és sajtó bizottság elnöke az MTI megkeresésére arról beszélt: a két nagy párt állapodott meg a kérdés rendezésének technikájában, s ehhez csak csatlakoztak a kisebbek.

Hozzátette: pártja a frekvenciaprobléma rendezésének szükségességével egyetértett, annak módjával azonban nem, ezért is fogalmaztak meg különvéleményt.

A parlament 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett, 363 igen szavazattal fogadta el december 8-án a törvénymódosítást. A javaslatot az MDF nem szavazta meg. A módosítás lényege, hogy a műsorszolgáltatók jogosultságuk lejártakor egy ízben pályázat nélkül is megújíthassák azt, amennyiben nem szegték meg súlyosan a műsorszolgáltatási szerződést. A meghosszabbításra csak akkor kerülhet sor, ha a műsorszolgáltató szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy közreműködik a digitális átállásban.

Az Országgyűlés elnöke a törvényt december 11-én küldte át az államfő hivatalába kihirdetésre. Az alkotmány értelmében, ha a köztársasági elnök a kihirdetésre nem sürgősséggel megküldött törvény valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, akkor azt 15 napon belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak.