A Baby Sisters felbomlása óta folyamatosan jelen van a hazai könnyűzenei életben, népszerűsége töretlen. Egy ideje a Baby előnévtől is megvált volna, ha a sajtó munkatársai akceptálnák a szándékot: Szklenár Gabi énekesnővel beszélgettünk a régi és az új évről.

Hogy értékeled a 2008-as évet szakmailag?

Ha általában kérded a szakma helyzetét, nem tudok sok jót mondani: nagy gondban van a zeneipar. Elkeserítő látni, kikből csinál a média sztárt – olykor nagyon kevés tehetséggel. Ha az én karrieremre gondolsz, köszönöm, jó évet zárok. Tartani tudtam a pozícióimat, nem volt kevesebb fellépésem, mint tavaly. Bár tény és való: úgy általában jóval kevesebb a fellépési lehetőség, mint mondjuk öt évvel ezelőtt. De ezzel nem csak nekem kell megküzdenem: mindenki a lehetőségek beszűkülésére panaszkodik. És akkor a gazdasági válságról még nem is beszéltünk.

Hogy értékeled magánemberként?

Nagy vonalakban: volt egy párom, akivel nem úgy sikerült a kapcsolat, ahogy szerettem volna. Szakítottunk, most elvagyok egyedül. Nincs is mostanában napirenden ilyesmi.

Mi volt az év legfontosabb eseménye?

Nagyon sok eseményt ki lehetne emelni, nekem inkább egyfajta tendencia tűnt fel: nagyon sok olyan tehetséges ember ment el, akiknek nem kellett volna. Sokkal jobban oda kellene figyelni ezekre az emberekre – például a médiának is.

Az év filmje?

Nem nagyon járok moziba, idén talán nem is voltam: számomra ez inkább randihelyszín. Illetve a barátaimmal nagyon meg akartuk nézni a Mamma Miát, mert nagyon jó híre volt. Aztán nem jött össze, mert mindenki annyi felé lót-fut, hogy nem tudtuk leszervezni.

Az év lemeze?

Ez is fogós kérdés. Annyira nem töröm magam össze új lemezek megvásárlásával, inkább régi kedvenceket szoktam CD-n is megvenni. Például ha kiadják a Hungária valamelyik albumát, ami korábban csak bakeliten volt meg nekem, biztos megveszem.

Az év könyve?

Ha kikapcsolódásra vágyom, Martha Taylor könyveit szoktam olvasni. Ha komolyabb olvasmány kell, ezoterikus könyvekkel foglalkozom. Ebben a kategóriában egyértelműen a Titok volt a befutó.

Milyen szakmai terveid vannak 2009-re?

Jön az új lemez, amin valószínűleg lírák lesznek: a korábbi lemezeimről összeválogatva és új dalokkal is, talán feldolgozással is. Emellett van egy másik nagy tervem is, de erről sokat még nem árulhatok el. De teljesen más vonal.

Milyen magánéleti terveid vannak 2009-re?

Tettem 2008-ban egy fogadalmat: hogy leadom a súlyfeleslegemet. Ezt szerencsére végre sikerült abszolválnom. Ezt szeretném folytatni. Találtam egy kiváló termet, egy nagyon jó személyi edzőt Törőcsik Róbert személyében – korábban nagyon nem szerettem ilyesmivel tölteni az időmet, most pedig akkor érzem magam rosszul, ha nem megyek.

Mi lesz a 2009-es év legnagyobb kihívása?

Az én eredeti végzettségem szociális asszisztens, pedagógiai iskolában érettségiztem. Többek között ezért is nagyon közel kerültem az értelmi fogyatékos gyerekekhez. Előadóként is támogatom őket, rendszeres fellépője vagyok a Tűzoltó utcai klinika jótékonysági koncertjeinek. A korábban már említett nagy terv is ehhez kapcsolódik – de részletekkel még nemigen tudok szolgálni.

Van-e olyan esemény 2009-ben, amit nagyon vársz?

Az esküvőm... Komolyabbra fordítva a szót: tizenkét éve vagyok a szakmában, elértem már, amit eddig elérhettem. Viszont egyre jobban vágyom családra – de látva azt, milyen pasik vannak ma szabadlábon, ez egyre távolibbnak tűnik. Örülnék, ha ez a helyzet változhatna.