Kossuth terrorista?

Ha azonban azt vesszük 1848-ban mi mindent tettünk meg mi a Habsburg uralom ellen, mikor szabadságra vágytunk, máris más megvilágításba helyezhetjük a történetet. Ráadásul a Közel-Keleten egészen más értékrendszer, más vallás(ok) léteznek, mint itt. Ott a vallási fanatizmus mindennapos dolog.

Mindehhez hozzávehetjük, hogy mára a világ erőteljesen megváltozott. Ahhoz, hogy elérjen valamit az ember, hogy felhívja magára a figyelmet (bekerüljön a hírekbe), drasztikus tettek kellenek. Petőfi még azt írta a szabadságáért feláldozná a szerelmét: akkor ez volt a drasztikus tett. Ma az, hogy ártatlan áldozatokat is belekalkulálnak a cél elérésébe.

És a trágyadomb mélye

Mocskos dolog ez, de ilyen mocskos ma a világ. Sőt, mocskosabb. Mert a helyzetnek van egy másik valóban sötét oldala. Ez pedig a fegyverkereskedelem. És itt kell megmagyaráznunk, miért is jön ki a könyökünkön a dolog. Azért mert ez a két nép már hosszú évek óta élhetne békében, ha a vezetőik képesek lettek volna leülni egymással, ha a világ vezetői kikényszerítették volna belőlük a megegyezést. Valamiért még sincs így.

Ez a kimondatlan valami pedig a pénz. Mert ne legyenek illúzióink: a közel-keleti konfliktus egyik legnagyobb nyertesei a fegyvergyárak és a fegyverkereskedők (illetve a dagadó bankszámláik). Számukra az imént felvázolt konfliktus aranybánya. Mindent meg is tesznek, hogy kiaknázzák az utolsó centig.



A markukban a főnökök

De ne gondoljuk azt, hogy a fegyvergyárak vezetői valamilyen testetlen fantomok. Bizony ők hús-vér emberek, akik kiváló kapcsolatokat ápolnak mind palesztin, mind izraeli vezetőkkel. (Jasszer Arafat volt palesztin vezető például komoly vagyont halmozott fel a segítségükkel.)

Aki tehát tisztán szeretné látni a gázai háború okait, annak nem kell mást tennie, csak minden oldalról meg kell vizsgálnia a kérdést. Mind Izraelnek, mind a palesztinoknak megvan a maga célja.

Egy furcsa mondat

És még egy apró megjegyzés: mikor Mirek Topolanek cseh miniszterelnök azt mondja, Gáza izraeli megszállása inkább védelmi jellegű, mint támadó, akkor nem kell rögtön a falnak menni és elítélni. Persze izraeli szempontból igaza van. A gond ott van, hogy Topolaneknek nem az izraeli szempontokat kellene figyelembe vennie.

Mint januártól az Európai Unió soros elnökének, neki minden oldal véleményét meg kellene ismernie, majd az európai érdekeket kellene képviselnie. Az pedig nem más, mint a háború azonnali befejezése, és egy tartós békefolyamat elkezdése, melynek végén előbb-utóbb megalakul az önálló palesztin állam.



Fogjuk ki a szelet

Sokan próbálják a Hamaszra kenni a felelősséget. Legelöl éppen az USA. (Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétvégén nem tudott megegyezni a mostani konfliktus kérdésében, mert az USA a Hamaszt terrorszervezetnek tekinti.) Pedig teljesen mindegy, hogy kik a palesztinok választott vezetői. Hogy a jóval szélsőségesebb Hamasz, vagy a demokratikusabb Fatah. A palesztinok egyszerűen csak a saját országukban akarnak élni. A közel-keleti terrorizmus – vagy nevezzük bárhogy – vitorlájából a szelet csak azzal lehet kifogni, ha ez megadatik nekik.

Fotók: nytimes.com