Ha a korábbiakhoz hasonlóan a közgazdász professzor legutóbbi komor előrejelzései is beigazolódnak, akkor szomorú 24 hónapra kell felkészülnünk. Nouriel Roubini szerint ugyanis jelenleg csak a válság kezdeti szakaszában vagyunk, a zuhanó részvényárfolyamok tovább eshetnek.

Az Egyesült Államok gazdaságának évtizedek óta nem látott súlyos recessziót kell átvészelnie. Azok a korábbi feltevések, miszerint az amerikai visszaesés rövid és csekély lesz, többé már nem érvényesek. A professzor szerint elhúzódó és mély válságra számíthatunk a következő két évben, és azt sem tartja kizártnak, hogy a lejtmenet több évig tartó visszaesésbe torkollhat. Úgy véli: a következő két évben összesen 5 százalékkal zsugorodhat az amerikai bruttói hazai össztermék, idén várhatóan 3,4 százalékos lesz a gazdasági visszaesés.

Az amerikai gazdaság a kormányzati intézkedések ellenére sem tudja mindezt elkerülni, a lépések hatása ugyanis csak 2010-ben fog érződni.

A tengerentúli gazdaság hanyatlásával az egész globális gazdaság recesszió elé néz. Az európai, japán, kanadai és más fejlett országok visszaesése súlyos lehet, de a fejlődő országok sem menekülhetnek a válság elől. Kína esetében egy kemény landolás forgatókönyve nem kizárt, melynek során az ázsiai gazdaság növekedése 12 százalékról 6 százalékra lassulna. (Kínának 9-10 százalékos növekedésre van szüksége ahhoz, hogy felszívja a munkaerőpiacra évente belépő 24 millió embert.)

Brazília és Dél-Korea 3 százalék alatti növekedése is a kemény lassulást jelentene. Nouriel Roubini szerint a legsérülékenyebb országok közé tartozik Magyarország, olyan államokkal együtt, mint Ecuador, Lettország, Pakisztán, Ukrajna, amelyek mind komoly pénzügyi válságon mennek keresztül.
A professzor úgy véli: komoly problémát jelent majd az infláció zuhanása. A kereslet csökkenése alacsonyabb inflációt eredményez, közben egyre több ember kerül az utcára, ami lefelé irányuló nyomást helyez a bérekre. A zuhanó nyersanyagárak szintén alacsonyabb inflációt eredményeznek. Az előrejelzés szerint idén a fejlett országok pénzromlási üteme 1 százalék környékére eshet.

Ez számos okból kifolyólag veszélyes. A jegybankok elveszítik gazdaságélénkítő képességüket, mivel az alapkamatok nominális szintjének határt szab a zéró alapkamat. Emellett az árak csökkenésével a reálkamatok viszonylag magasak lesznek, ami megfojtja a fogyasztást és a beruházásokat. Mindez egy ördögi körhöz vezet, melyben a jövedelmek és a munkahelyek száma tovább apad, újabb keresletcsökkenést generálva.

Miután az hagyományos monetáris eszközök hatástalanná váltak, a döntéshozók más lépések felé fordulnak. Nouriel Roubini szerint a kormányok előszeretettel nyúlnak majd az adócsökkentés és a kiadásnövelés eszközeihez, de a befektetők, hitelezők és pénzintézetek megmentésére is lesznek még példák. A likviditás helyreállítása érdekében a központi bankok újabb dollármilliárdokat pumpálhatnak a pénzügyi rendszerbe, és további radikális lépéseket vethetnek be a döntéshozók.

A baljós professzornak is nevezett szakember meggyőződése, hogy a jelenlegi válság nem csupán az amerikai buborék kipukkadásának vagy a jelzálogpiac összeomlásának a következménye. A hiteltöbblet, ami hozzájárult a katasztrófához, globális szinten jelentkezett, az elmúlt évek eszköz és hitelbuboréka az emberiség történelmének eddigi legnagyobb buboréka volt, amelynek kifakadása 2000 milliárd dolláros hitelveszteséget eredményezhet.

Nouriel Roubini hangsúlyozza, hogy a válság legrosszabb szakaszán még nem vagyunk túl, az idei fájdalmas évnek ígérkezik. Szerinte csak nagyon agresszív, összehangolt és hatásos lépések segíthetnek abban, hogy a 2010-es év ne legyen olyan szörnyű, mint amilyennek a 2009-es mutatkozik.