Több száz köztisztviselő ünnepi ajándéka

A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a minisztériumokban hozzávetőleg 700 ember dolgozott azon az ünnepek alatt, hogy ez határidőre elkészülhessenek a kérdésekkel. A kérdések nagy része nem volt éppen aktuális, így talán később is ráértek volna benyújtani, feltéve, ha az lett volna a fideszesek célja, hogy ne terhelje (indokolatlanul, ésszerűtlenül) meg a minisztériumok munkáját. Csak egy példa erre: olyan törvényre is rákérdeztek (jelesül a színháztörvényre), amelyet a parlament alapos, több hétig tartó vita után fogadott el végül.

Amikor a kormányszóvivő közleményében kiemelte ezeket a tényeket, a Fidesz szóvivője cinikusan így reagált: „ha a kormány bármely tagja úgy érzi, hogy túl sok az a munka, amit miniszterként el kell végezni a többszázezres vagy milliós fizetésért, akkor le kell mondani. A miniszterek, az államtitkárok és a minisztériumi vezetők, tisztségviselők azért kapják a fizetésüket, hogy elvégezzék a munkájukat.”

Hol a közpénz?

Hétfőn újabb kilencven írásbeli kérdést nyújtottak be a fideszes képviselők a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszternek. Az összes kérdés címe megegyezik: „Milyen haszna volt a tanácsadási szerződésnek?”. Ezekben arra várnak választ Kiss Péter minisztertől, hogy miért szükségesek a MeH által megkötött különböző tanácsadói szerződések.

A legnagyobb ellenzéki párt szerint ezek a megállapodások teljesen fölösleges pénzszórások, mert az ország nem profitál belőlük, ezenkívül gyanúsnak tartják, hogy szerintük a MeH majd’ mindegyik szerződést volt vagy jelenlegi MSZP-s politikussal (illetve azok cégével) kötötte meg. Példaként említettek olyan megbízásokat, melyek utóbb meghiúsult célra irányultak. Ilyenek voltak többek között az adórendszer átalakításával vagy az Új Tulajdonosi Programmal kapcsolatos tanácsadói szerződések.

Külön kiemelték Dóra Ottó (az MSZP Nógrád megyei elnökségi tagja) szerződését, mely szerint a hetven napon keresztül területfejlesztési kérdésekben nyújtott eseti tanácsadásáért több mint 4 millió forintot tehetett zsebre. Megemlítették még a Hócipő című (kormányközeli) lapnak jutatott 4,5 millió forintos ellenértékű szerződést, amelyet az a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkájának népszerűsítéséért kapott.

A Fidesz legújabb kérdéseinek jogosságát adja az a tény, hogy az átlagember számára nehezen megmagyarázható egy-egy szerződés szükségessége. Az ellenzéki párt képviselői egy olyan népszerű, kormányzati ciklusokon átívelő gyakorlatot firtatnak, melynek megszüntetése közérdek, azonban ez a közeljövőben aligha lehetséges.

A mindenkori kormány ugyanis a „tanácsadási szerződés” jogcímen a hozzá közel álló személyeknek, cégeknek minden évben több százmillió forintot játszhat át. Mindezt törvényesen teheti, hiszen a munkavégzés hiánya, az erkölcstelen szerződés bizonyítása rendkívül nehéz.
Az ellenzék ilyen esetekben a következő lehetőségekkel élhet: folyamatosan napirenden tartja és minél szélesebb nyilvánossággal megismerteti a „közpénz útját”.

Talán erre kellene használni a kormányhoz intézhető képviselői kérdés intézményét, nem pedig az államigazgatás munkájának megbénítására. Ennek felismerése azonban konstruktivitást kíván meg a mindenkori ellenzéktől, amely a Fidesszel szemben is jogosan támasztható követelmény.