Az év eddigi legnagyobb médiafigyelemre számot tartó eseménye a gázkrízis. A magyar kormány intézkedései a közvélemény számára higgadtságot és szakszerűséget közvetítenek. A három évvel ezelőtti hasonló orosz-ukrán konfliktus tapasztalataiból kiindulva ugyanis megépítette azokat a gáztározókat, amelyek most hitelt adnak az energiaügyi miniszter szavainak. A kormány így tudja biztosítani a lakosság és a közintézmények zavartalan gázellátását.

Segít a Fidesz?

Mindezek ismeretében a Fidesz egyes politikusainak múlt heti „iskolabezárásos” felhívása nem tűnt túl indokolt, megfontolt és legfőképpen célszerű lépésnek. Egyrészt a vonatkozó törvény nem teszi lehetővé azt, hogy ekképp tanítási szünetet rendeljenek el, másrészt a megtakarítás sem következett volna be, hiszen az épületeket ugyanúgy fűteni kellett volna, mint tanítási napokon - ráadásul az otthon maradt gyerek számára a  lakást szintén fűteni kellene. A Miniszterelnöki Hivatal és a szakminisztérium erre vonatkozó nyilatkozatát a Fidesz az általuk nyújtott „segítő kéz” elütéseként értékelte. A megkérdezett politológusok ezzel kapcsolatban azt emelték ki, hogy a Fidesz ezzel az akciójával akarta megmutatni azt is, hogy képes egy egész országot összehangolt cselekvésre indító lépésre.

Segít a Fidesz

A múlt hétvégén – még mindig a gázkrízissel összefüggésben – pedig a kormány tarthatatlan szociális és családtámogatási rendszerére világított rá a Fidesz azzal, hogy a kormány (amely tehát zavartalanul biztosítja a gázellátást és a távhőt is) egyelőre nem tud mit tenni azokkal az emberekkel, akik a saját lakásukban fagynak halálra, azért, mert nincs pénzük a fűtőanyagra vagy mert fizetés hiányában elzárták náluk a gázt. Kétségtelenül létező problémára irányították a figyelmet, s ezzel gyors cselekvésre kényszerítik ez irányba a kormányt. A miniszterelnök már a felvetés napján utasította az illetékes minisztert és megígérte, hogy megvizsgálják a megoldási lehetőségeket és senkit sem hagynak magára.

Eredmény

A Fidesz gyakran él azzal a lehetőséggel, hogy a különféle voksolásoknak a tényleges jelentőségüknél nagyobb jelentőséget tulajdonít. A vasárnapi időközi országgyűlési képviselőválasztást is (már a voksolást megelőzően) a kormány politikájáról szóló népszavazásként értékelték. De a – még a párt számára egyébként sikeres – ferencvárosi választást nem lehet egyértelműen győzelemként kommunikálni. A résztvevők igen kevesen jelentek meg, a szavazó választópolgárok száma nem érte el a 26%-ot sem. S ez újfent megmutatta, hogy nem képes a kellő mértékben mozgósítani a szavazóbázisát a Fidesz, s bár ez a kormánypártról is elmondható, s tény: a választás a Fidesz számára bírt nagyobb jelentőséggel. A voksolás ugyanis azt is megmutatta, hogy az MSZP-ből kiábrándult szavazók továbbra sem a Fideszt támogatják, hanem inkább a távolmaradásukkal fejezik ki véleményüket.

Valószínűleg a következő hetekben a Fidesz több lehetőséget fog találni arra, hogy kihasználja a (továbbra is létező) pénzügyi-gazdasági válság okozta következményeket, amivel megkérdőjelezi majd a kormány hozzáértését. Erre várhatóan jó alkalmat fog szolgáltatni majd a januári makrogazdasági adatok ismertetése, amikor kiderül, hogy a gázválság (és ennek nyomán egyes nagyvállalatok korlátozott kapacitással való működés) mennyire terhelte meg a magyar gazdaságot. Annyi mindenesetre már most kijelenthető: a prognózisok ismeretében a kormányra további nehéz napok várnak az év további tizenegy hónapjában is.