A múlt

1990 óta a Dél-Afrikai Köztársaságban nem az a legnagyobb kérdés a választások során, hogy a Nelson Mandela alapította ANC győz-e, hanem az hogy mennyivel (pontosabban: hogy képes-e egymaga megszerezni a 2/3-os többséget). Azonban a korábbi cikkünkben már megírt helyzet most tovább fokozódik, ráadásul bekövetkezett az, amitől mindenki tartott: az ANC kettészakadt.

Az egész pár évvel ezelőtt kezdődött: Mandela visszavonulása után, az ő örökségét továbbvivő Thabo Mbeki simán nyerte az elkövetkező két választást, s mivel az alkotmány szerint harmadikat úgyse nyerhetne, így ez évben biztosan távozott volna. Csakhogy fő ellenfele nem hagyott neki ennyi időt: Jacob Zuma a saját maga körüli pereket felhasználva lemondatta, de vele távozott a kormányból pár jelentősebb képviselős is, ami nem érintette túlzottan jól az országot. Helyét a választásokig a közmegbecsülésnek örvendő, ám a választásokon nem induló Kgalema Motlanthe vette át.

A jogi botrány

Jacob Zuma karrierje gyorsan ívelt felfele - egészen az ANC alelnöki posztjáig jutott - amikor 2005-ben megvádolták korrupcióval. Mbeki azonnal le is mondatta Zumát a párt jó hírneve érdekében, ám egyes állítások szerint felsőbb körökből - vagyis Mbeki-től - jöttek az utasítások, és a tárgyalást is onnan irányították. Ezt 2007 végén ki is mondták- ekkor kellett Mbeki-nek távoznia pozíciójából - és a Zuma elleni pert is leállították. Az indok azért is lehetett annyira meggyőző, mert bár a vádat 2005-ben ejtették, de 2008 közepén amikor Zuma legyőzte Mbeki-t a pártelnöki posztért vívott harcban, akkor hirtelen új bizonyítékokat találtak, így a per újraindult.

Azonban a 2008-as Zuma-pert csak egy formaságra hivatkozva ejtették, amely döntést a fellebbviteli bíróság nemrég megsemmisítette, így a jogi háború ismét megindult Zuma ellen. A vád korrupció, zsarolás, pénzmosás, és csalás - a korábbi nemi erőszakot nem hozták ismét fel - így az ügy, hátterét ismerve igencsak hosszúra nyúlhat. Könnyen lehet, hogy épp az állam új elnökét fogják majd párszor bíróság elé citálni - ugyanis rendszerint az ANC elnöke nyeri meg a választásokat, aki most Zuma. Ráadásul Zumának nagyon nem jött jól pár hónappal a választások előtt az imázsát jelentősen romboló perpatvar.

Egy hagyomány megszakad

Van, aki nem bírta tovább a pártot igencsak beárnyékoló hatalmi villongást. Bár Mbeki is fenyegetőzött már kilépéssel és új párt alapításával, ezt a lépést mégsem ő, hanem Mosiuoa Lekota volt védelmi miniszter tette meg (bár ő is Mbeki szimpatizáns, így lehet, hogy a volt elnök áll a háttérben), az új párt a Nép Kongresszusa nevet viseli. Ám hiába akartak menekülni a negatív híresztelések árnyékából, a megmaradt ANC utánuk hajított egy jó adagot: szerintük Lekota a whiskyn és a szivarozáson kívül semmivel sem törődik, legfőképp nem a munkásosztállyal. A BBC szerint a szakadásban etnikai szempontok is közrejátszottak.

A politikai életen kívül sincs túl sok jó az ország életében: szegény és gazdag közt egyre növekszik a különbség, ismét fellángolóban vannak az etnikai ellentétek, és a humanitárius krízisre hivatkozva feloldott Zimbabwei határon átkelő - sokszor kolerával fertőzött - menekültek helyzetét is meg kellene oldani. Egyszóval lesz dolga a következő kormánynak - ami feltehetőleg az ANC lesz Zuma vezetésével - azonban szinte biztossá vált, hogy a kormányzást nagymértékben elősegítő kétharmados többséget most csak koalícióval fogják tudni megoldani - ami egymagában megnehezíti a helyzetüket.