Bíró Lajos a király!

A Dining Guide-dal az elmúlt tíz évben a negyedévente angol és magyar nyelven megjelenő ingyenes étteremkalauzában, a Pesti Est gasztro rovatában és a Népszabadság A 100 legjobb magyar étterem című kiadványának szerkesztőjeként találkozhattak. Ezzel a sokéves tapasztalattal felvértezve indították el a www.diningguide.hu honlapot, amelyen a különböző kritériumok alapján kereshető adatbázison túl megújult, naprakész formában adnak hírt éttermekről, azok ételeiről és sok más egyébről. Nem kívánnak a konyhafőnökökből popsztárokat faragni, azokat azonban, akik kitűnnek tehetségükkel, szorgalmukkal, színvonal iránti elkötelezettségükkel, közelebb hozzák, hogy őket és munkájukat mélyebben megismerje az étterembe járó közönség. Segítenek megtalálni a legfinomabbat, a legizgalmasabbat. Lelőhelyeket, alapanyagokat, érdekes embereket. Kimazsolázzák a legérdekesebb hazai és nemzetközi híreket, a legjobb blogos bejegyzéseket, a legbeváltabb recepteket. Egyszóval, figyelemmel kísérnek mindent, ami a hazai éttermi világban történik, és sok minden mást, ami főzés és gasztronómia.

A Dining Guide 2008-ban már negyedik éve hirdette meg a Magyarország Legjobb Étterme címért zajló versenyt. A zsűri először tízre szűkítette le a díjra esélyes éttermek listáját, majd az alábbi tíz étterem többszöri tesztelésével hozta meg végső döntését.

• Arany Kaviár
• Bock Bisztró
• Chateau Visz
• Csalogány 26
• Fausto’s,
• JT Corso
• Lou Lou
• Onyx
• Páva
• Segal


A győztes: Bock Bisztró

A hazai éttermi mezőnyből a Bock nem divatos belsőépítészetével vagy túlcizellált fogásaival tűnik ki, hanem valódi tehetséggel, ízléssel és konyhai technológiával.

Bock József villányi bortermelő nevét és borait, a Múzeum étteremből is ismert Bíró Lajos pedig konyhai tehetségét és kreativitását adta egy hazai viszonylatban szinte egyedi étterem létrehozásához. A hely valójában egy franciás bisztróra hajaz belső tereiben, óriási, krétával teleírt táblákkal a szezonális és napi javakkal, bisztró székekkel és asztalokkal, nagy bortartó rekeszekkel, de az étlap olasz és magyar hangzású és hatású fogásokat is tartalmaz. Ami minden fogásban fellelhető, az a bisztrókra jellemző egyszerűség és az alapanyagok iránti maximális tisztelet.

A sok malacság az étlapon értetlenséget válthat ki a koleszterintudatosak táborában, ám külföldön a trend egyre inkább a belsőségek, a sertés és a marha méltatlanul elfeledett részeinek újrafelfedezését mutatja. A Bock Bisztró semmiképpen sem akar lemaradni erről a trendről, hanem inkább elébe megy és felvállalja – úgy tűnik, sikeresen. Persze gondoskodnak a gyengébb gyomrú vendégekről is és frissen sült rákokkal és marinált tengergyümölcsökkel is tudnak szolgálni, de nem ez jellemzi igazán a helyet, hanem a „disznóságok” tárháza.

A Bock képviseletében megjelent Bíró Lajos konyhafőnöknek a díjat a gálaest díszvendége Jesús Almagro adta át, aki kollégájával és Pedro Larumbével a róluk szóló film magyarországi premierjére érkezett. Almagro Spanyolország küldötte volt a világ legrangosabb szakácsversenyén, a Bocuse d'Oron, míg kollégája a felkészítésében segédkezett. A szereplésükkel készült film a világ első gasztronómiai thrillereként hódította meg az amerikai és nyugat-európai közönséget.

Nem szeretném a hír forrását minősíteni, de elengedhetetlenek tartom, hogy megemlítsük a Bock Bisztró üzletvezetőjét, Erki Jánost, aki nélkül az étterem nem lenne az igazi.(a szerk.)

A csirke, a hal és a királyrák

2009. január 15-én került a hazai mozikba az első gasztronómiai thrillerként aposztrofált spanyol dokumentumfilm, A csirke, a hal és a királyrák. A legendás Paul Bocuse által alapított Bocuse d'Or olyan eseménye a nemzetközi gasztronómiának, mint a sportnak az olimpia. A két nap alatt 24 szakács, számos nemzet küldötte méri össze a tudását. Öt és fél órája van minden versenyzőnek arra, hogy elkészítsen az előre megadott fő alapanyagokból egy ételsort. 2007-ben ez a halibut nevű halfajta, a csirke – a híres bresse-i csirke – és a királyrák volt. 2006 hispán bajnoka, Jesús Almagro volt a nyilvánvaló választás a spanyolok részéről. Csak a napi fárasztó tréningek adhatják azt a reményt, hogy képes lesz helytállni a versenyen és dicsőséget hozni hazája gasztronómiájának. Almagro nem egy arrogáns, önhitt alak, aki félistennek képzeli magát, hanem kemény munkása, robotosa a konyhának. Óriási türelemmel és alázattal tűri spanyol kollégáitól és a korábbi Bocuse d’Or-versenyzőktől a kíméletlen kritikát, de nem bírja a feszültséget, a közönség biztatása sem kíméli meg attól, hogy a nagy versenyen könnybe lábadjon a szeme a frusztráció és reménység vegyes érzésétől… A dokumentumfilm új műfajt teremtett: a gasztronómiai thrillert.

Dining Guide díjkiosztó gála

A hagyományt követve a díjátadó ünnepségen a részt vevő éttermek a helyszínen is bemutatták különlegességeiket, a konyhafőnökök látványkonyhából kínálták specialitásaikat. Az ünnepélyes esemény vendégei a különleges fogásokat állófogadás keretében kóstolhatták meg.
A Gerbeaud-házban rendezett eseményen végül kihirdették, mely étterem áll az élen a közel 30 tagú zsűri által felállított rangsorban, melyik Magyarország legjobb étterme. A díjátadó gáláról készült filmet rövidesen a http://diningguide.hu és a www.filmklik.hu weboldalakon nézhetik meg az érdeklődők.


A Dining Guide-díj:

A 2004-ben alapított Dining Guide-díj jelenleg a legjelentősebb elismerés a magyar
vendéglátóiparban. A díjat egy változó létszámú, társadalmi notabilitásokból álló,
„ínyenc” zsűri adományozza Magyarország legjobb éttermének.

2005-ben a Fausto’s, 2006-ban a Lou Lou étterem nyerte el a fődíjat, 2007-ben ismét a Fausto’s éttermet érte a megtisztelő elismerés.

Az „ínyenc bizottság” a következő módon dönt az éttermek rangsorolásáról: első körben minden tag megnevez öt-tíz olyan éttermet, amelyet érdemesnek talál a jelölésre. Az így kialakult listán szereplő éttermeket a második körben a bizottság tagjai egytől tízig terjedő skálán értékelik. Az értékelés egyik legfontosabb eleme, hogy a nemzetközi éttermi választékot is jól ismerő ínyencek nemcsak szigorúan kulináris kritériumok alapján döntenek, hanem általános gasztronómiai és fogyasztói szempontok szerint is vizsgálódnak.

2008-ban a „Top 10-be” francia és olasz, sőt egy orosz étterem is bekerült. Az előző évek eredményeihez képest igazi nagy változást jelenthet, hogy belépett egy eddig „ismeretlen” szereplő, Eric Schröter, korábbi 1 Michelin-csillagos séf, aki a Somogy megyei Chateau Visz konyháját vezeti. A bírálóbizottság az idei első tíz közé a tavalyi „Top 10” közül a klasszikus orosz fogásokat kínáló Arany Kaviár, a francia bisztróra hajazó, de magyar konyhát (is) vivő Bock és Lou Lou, a leginkább modern nemzetközi, illetve fúziósként leírható konyhát vezető Páva, az olasz konyha hazai zászlóshajóját, a kétszer nyertes Fausto’s éttermet juttatta be. További új szereplők a „Top 10”-ben: a Gerbeaud-ház új étterme, az Onyx, a magyar ételeket kínáló Csalogány 26 és a pécsi JT Corso (ex-Susogó) éttermek jutottak be a legjobbak közé. A Gresham palota Páva étterme, illetve a Segal étterem az év végén átmenetileg bezárt.

A versenyben nem vettek részt azok az éttermek, amelyek a tavaszi jelölési időszak után nyitottak vagy újultak meg. Így 2008-ban még nem került a tízes listára több olyan étterem sem, amely egyébként akár a fődíjra is esélyes lehetne. A portugál Miguel Rocha Vieira által irányított Costes étterem konyhája és az Új Lanzhouval hírnevet szerzett Wang Qiang új, szecsuáni különlegességeket kínáló étterme, a Wang mester konyhája vagy az Ausztriából hazatért fiatal séf, Litauszki Zsolt által megújított Maligán étterem a 2009-es évben mérettetik meg először.

További információk: www.diningguide.hu