2024. november 22. - Cecília

Újabb katonai szuperszervezet jött létre

Afrika szerepe kifejezetten megnőtt az elmúlt években, ami nem a sorban kitörő fegyveres konfliktusok következménye, hanem hogy egyre több fekete kontinensi ország áll rá a létfontosságú energiahordozók piaci eladására. Eme érdekét Amerika is védeni szere
2009. január 16. péntek 19:03 - Pásztor Balázs
Mi a csoda?

Az Africom - vagy hosszabb nevén USAFRICOM - az Amerikai Egyesült Államok afrikai területeket lefedő parancsnokágát jelöli (United States Africa Command). Ezen - vagyis hogy Amerika nem csak saját területén állomásoztat egységeket, és ezeknek még külön parancsnokságuk is van - nem kell meglepődni, hisz Amerika szeret világmegmentő szerepben tetszelegni, így minden más kontinensnek régóta volt már saját parancsnoksága - kivéve a fekete kontinenst. Tehát létezik már egy ideje parancsnoksága Észak-Amerikának (USNORTHCOM), Latin-Amerikának (USSSOUTHCOM), Európának (USEUCOM), a közel-keletnek (USCENTCOM), és a csendes óceáni térségnek (USPACOM) is.

Az afrikai részlegen eddig az Európai- és a Közel-keleti Parancsnokság osztozott (plusz pár sziget a csendes óceániak alá tartozott), de 2008 októbere óta mindez a gyakorlatban is megváltozott (egyedül Egyiptom maradt a közel-keleti parancsnokság alatt, mivel túlságosan is kötődik a térséghez). George W. Bush elnök 2007 februárjában kezdeményezte az afrikai parancsnokság felállítását, bár annak előzményei már régen megvoltak: az olajszállítás védelmére szervezett gyorsreagálású egységek, valamint az Afrika Szarva, a Transz Szahara és a Guinea Öble alparancsnokságok formájában. Ezeket egy kalap alá véve, jó néhány egységet (például a Tizenhetedik Légi Hadosztályt) és szervezetet hozzárakva jött létre az Africom.

De miért?

Az Africom létrejöttét három főbb indok vezérelte. Egyrészt már Jim Carter elnök a hidegháború során felismerte a nyersanyagok - azon belül is az energiahordozók - fontosságát, és azt a tényt, hogy Afrika ebből igen sokkal rendelkezik - még ha akkor nem is sok helyen kezdték meg ezek kitermelését. Mára Nigéria a világ ötödik, Angola a kilencedik legnagyobb olajkitermelő a világon, és az amerikai olajmennyiség 18 százalékát szerzik be a fekete kontinensről - amit 2015-ig 25 százalékra kívánnak módosítani. Így az Africom elsődleges célja a nyersanyagforrások biztosítása.

A világot megmentő Amerika számára a terrorizmus elleni harc is kiemelt fontosságú, ráadásul hajlamos bárhol terrorizmust vizionálni, ahol a demokrácia - meg saját érdekei - veszélybe kerül, és Afrikában akad pár ilyen hely. Valamint nem egy, muzulmán vallású országban van alapja az elképzelésnek, ugyanis Oszama bin Laden is sok afrikai csoport megalakulását támogatta. Így az Africom segít a terrorizmus elleni harc összehangolásban, és alkalmanként katonai segítséget is nyújt a gonosz bácsik ellen. A harmadik ok a nem túl Amerika-barát Kína afrikai térnyerésének megállítása és visszaszorítása.

Hangoztatott célok és vélemények

Nem mindegy, hogy mi az eredeti és mi a hangoztatott cél, ráadásul az Africommal kapcsolatban több egymásnak szögesen ellentmondó vélemény is sajtóvilágot látott. A parancsnokság májusi közlése szerint: az Africom megállapodott más amerikai kormányügynökségekkel és nemzetközi partnerekkel, olyan hosszan tartó szerződések lefolytatásáról, amik közt katonaság által szponzorált, katonaságok közti, és más katonai programok szerepelnek, és amik egy stabil és biztonságos kontinens létrehozását és megőrzését, valamint Amerika külpolitikáját szolgálják. Itt tehát egyértelműen a katonai vonal van kiemelve.

Ezzel ellentétben a Fehér Ház teljesen mást állít: „az Africom megerősíti az Afrikával kötött biztonsági együttműködéseinket és új lehetőségeket teremt, hogy támogassuk afrikai partnereinket. Az Africom megemeli a lehetőségeinket annak, hogy békét és nyugalmat hozzunk Afrika népének, valamint támogatja azon általános céljainkat, amik az afrikai beruházással, egészséggel, oktatással, demokráciával, gazdasággal és ezek fejlesztésével kapcsolatosak.” Mint olvasható, nem éppen a hadi funkcióját hangoztatják, hanem azt a sok egyéb jót, amit a parancsnoksággal elérhetnek
.
Tehát amíg egyesek szerint az Africom küldetése a diplomácia, a humanitárius célok támogatása, és a konfliktusok megakadályozása, addig mások azt mondják, hogy a parancsnokság egyedüli feladta a kontinensen lévő amerikai hadmozdulatok koordinálása. Legközelebb talán a külügyminisztérium áll az igazsághoz: az Africom támogatási szerepet játszik Afrikában, hogy segítse a demokráciai törekvéseket, és megfelelő vezetést létesítsenek szerte a kontinensen. Az Africom legfőbb célja, hogy Afrika megvalósítja a saját biztonságát, és hogy támogassa az afrikai vezetés erőfeszítéseit.

Központ és napi helyzet

A haderő amerikai, a helyszín Afrika, a központ mégis Európában, azon belül is Stuttgartban található. Ennek a története az, hogy a megalapítási agytrösztölésnél ide helyezték az ideiglenes központot, amit később be akartak vinni a kontinensre. Csakhogy egyedül Libéria jelentkezett arra, hogy ez náluk lehetne, ellenben Dél-Afrika, Nigéria és Líbia erősen ellenezte, mert nem szeretnék, hogy az amerikai katonai befolyás megnőjön a kontinensen. Végül úgy döntöttek, hogy az „előrelátható jövőben” a központ marad Stuttgartban, ám afrikaszerte kisebb irodákat létesítenek (Dzsibutiban van már egy nagyobb amerikai bázis). A parancsnokság irányítója William Ward generális, taglétszáma megközelítőek 1400 fő, aminek egy része diplomata és szakértő, csak hogy eloszlassák a fent említett, akadékoskodó országok kételyeit.

Komolyabb szerepe előreláthatólag a kalózok és egyéb terroristagyanús, államellenes csoportok felszámolásában, no meg az országok katonai összeköttetésében, kiképzésében lesz. Ezt támasztja alá az a kedden zajlott dakari megbeszélés, valamint a hétre tervezett (a cikk megjelenésekor lehet már lezajlott) 23 afrikai ország és az Africom részvételével zajló szenegáli konferencia. Ezen a kommunikáció fontosságára hívják fel a figyelmet és az együttműködések mikéntjén, a közös fellépéseken fognak dolgozni. Azonban ehhez nem ártana egy közös nyelv használata is, ami kifejezetten bajos. Ugyanis a keleti részeken megértik az angolt - amit természetesen Amerika is szorgalmaz -, nyugaton és a középtérségben a francia dívik, északon pedig leginkább az arab a közös nyelv. Mindenesetre a kontinensen már az is sikerszámba megy, hogy ilyen megbeszélések egyáltalán elindultak, és mint tudjuk a remény hal meg utoljára.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását