Minden parkolási büntetést behajtanak

Az Ab egyhangú döntését azzal indokolta, hogy "a jogalkotó a hatályba lépést megelőzően létrejött jogviszonyokban idézett elő vál­tozást" és ez a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
A testület több utólagos normakontroll-indítvány, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést.

A jogalkalmazó bírák feladata, hogy az előttük folyamatban lévő perekben, illetve az alkotmányelle­nes jogszabályon alapuló, jogerős megszüntető végzésekkel lezárt eljárásokban a megsem­misítés jogkövetkezményeit levonják - tartalmazza a közlemény.

Az Országgyűlés tavaly június 9-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek alapján június 19-étől az egy éven

túli parkolási díj meg nem fizetéseit a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket pedig megszüntetik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabály a parkolási díjigények tekintetében átmeneti rendelkezé­sek nélkül, a hatályba lépését követően benyújtott ke­resetleveleket elutasítani, a fo­lyamatban lévő pereket pedig megszüntetni rendelte, amennyiben a jogosulatlan parkolás és az igényérvényesí­tés között több mint egy év telt el.

Az alkotmánybírák álláspontja szerint nem önma­gában a jogérvényesítés megnehezítése, feltételeinek szigorítása alkotmányellenes, hanem az, "ha a jogalkotó a jogszabály hatályba lépését megelőzően létre­jött jogviszonyokban kíván a jogosultra nézve kedvezőtlen változást előidézni".

Mint az a közleményben olvasható: tekintettel a jogbiztonság követelményére, és figyelemmel az eljárást kezdeménye­zők különösen fontos érdekeire, a perbe vitt igények nagy számára, az Ab határozatával a keletkezésükre visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vizsgált rendelkezéseket.

Különösen a nagyobb összegű ügyek esetében képzelhető el, hogy egyes parkolási társaságok újra bíróság elé viszik az egyszer már megszüntetett ügyeket, ám ez korántsem azt jelenti, hogy nekik kedvező ítéletet hoznak majd a bíróságok - vélekedett az MTI megkeresésére Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.

Szerinte az eljárásokban a cégeknek "meg kell majd tudniuk magyarázni, miért 2007-ben hoztak elő egy 2002-es, 2003-as ügyet", s ilyenkor éppúgy számítaniuk kell a számukra kedvezőtlen ítéletre, mint annak az autósnak, akinek sorozatban voltak bírságai.

Kovács Kázmér megemlítette: a bíróságnak minden esetben egyedi mérlegelést kell alkalmaznia, s hozzátette azt is, érdekes jogi helyzet lesz, ha egy autós arra hivatkozik majd: kidobta a parkolócédulát, amikor megtudta, hogy megszüntették az ügyét.

Az ügyvéd szerint "az embereknek nem kellett azt tudniuk, érteniük, hogy alkotmánysértő egy törvény".