A főként romákat kihasználó uzsorások ügye jó ideig borzolta a lakosság kedélyeit. A szegényeket megtévesztő bűnbandák ellen minden megyében átfogó akciósorozat indult, viszonylagos sikerrel. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rendőrség falinaptárra rajzolt képregény-sorozattal próbálta meg felhívni az írni-olvasni alig vagy egyáltalán nem tudó lakosság figyelmét az ilyen típusú bűnözésre. A média nyomására, és a hatóságok lépéseinek következtében mára némileg csökkent az ilyen jellegű bűnesetek száma.

Itt van azonban a következő uzsora-probléma. Providentnek hívják és legális. Bár, hogy mitől az és az előzőekben felvázolt uzsorásokhoz képest mennyivel jobbak, nem igazán látszik. Persze, ha jogi oldalról nézzük a kérdést (végül is jogállam van, és valamiért mi különösen szeretünk a jogra hivatkozni az erkölcs helyett), akkor egy legálisan működő cégről van szó. Bejegyzett vállalkozás, néven nevezhető vezetőséggel, fehéren alkalmazott munkatársakkal. És persze komoly haszonnal.

Ennek a haszonnak megszerzése azonban sokak sorsát pecsételte meg szerte az országban. A 280-tól akár 400 százalékig is eljutó teljes hitel mutató (THM) miatt családok mentek tönkre, vagy fizették ki utolsó fillérüket is a cégnek. Persze könnyű kihasználni a kevésbé tanult, a pénzügyi világ dolgaiban járatlan embereket. Mikor a cég ügynökei házhoz mennek, és néhány papír aláírása után már hozzák is a pénzt, sokakat csábít. Mikor meg van szorulva az ember, sajnos nem gondolkozik azon, miként fogja visszafizetni néhány hét múlva azt a százezer forintot. Ami akkorra már 300 ezer is lehet.

Mi a különbség?

Látni kell, hogy ezek a módszer semmiben nem különbözik attól, amit a borsodi uzsorások alkalmaznak. A különbség annyi, hogy itt komolynak tűnő papírokat szignálnak, nem pedig fű alatt rendezik az egészet, szóbeli megállapodásokra és megfélemlítésre alapozva a kölcsönszerződést. Bár a megfélemlítés a Providentnél is eljön.

Ha valaki nem fizet, akkor megjelennek a behajtók és zargatni kezdik a szerencsétlent. Nem állítjuk, hogy zargatáskor átlépik a büntetőtörvénykönyvet, hiszen a cég kínosan ügyel legális működésére. De a behajtás módja hivatalosan sem különbözik sokban a maffiamódszerektől: nagydarab emberek megjelennek a házban és követelik a szerződés szerinti összeget.

Beindul az ellengépezet

Tegyük hozzá, azt az összeget, ami egyébként teljesen jogosan jár a hitelintézetnek. A problémának itt már nem igazán van megoldása, legalábbis a hitelfelvevő szempontjából. Ha már belement a kölcsönbe, és aláírta a papírokat, vissza is kell fizetnie a tripláját, se a jog, se a karhatalom, se senki nem védi meg a behajtóktól. Erre alakult az a civil mozgalom, mely az APA segíts! nevet választotta magának, de Antiprovident akció név alatt is fut. Ők megpróbálják felhívni a leendő ügyfelek figyelmét arra, hogy ne dőljenek be a reklámoknak, és lehetőleg kerüljék el a szerződéskötést.

A mozgalom az egyetlen hivatalosan lehetséges utat választotta, a tájékoztatást. Mert minden bizonnyal ez az egyetlen fegyver, amivel meg lehet óvni emberek százezreit a teljes csődtől, attól, hogy elárverezzék ingóságaikat vagy akár a házukat, a felvilágosítás. A gond az, hogy ezen a fronton a Provident sokkal jobban áll. Tévében, rádióban, interneten, óriásplakáton találkozhatunk velük, sőt még a teletextet sem lehet úgy bekapcsolni, hogy ne villanjon az ember képébe agresszív hirdetésük.

Felemás törvények

A másik lehetőség a törvényhozás. Az uzsorás cégek ellehetetlenítése az Országgyűlés feladata is lehetne, ám úgy tűnik ez sem jó út. A képviselők nem értettek azzal egyet, hogy konkrét THM százalékot határozzanak meg, hogy mi az, ami már uzsorakamat és büntethető és mi az, ami még legálisan működhet. Így a törvény felemás lett. (lásd keretes írásunkat)

Az ügy egyre nagyobb port ver fel, egyre több politikus is csatlakozik a mozgalomhoz. Az Antiprovident akciót is egy politikus Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere indította be. Majd tavaly év végén Alt Norbert, gyulai önkormányzati képviselő lépett a nyilvánosság elé. Alt úgy gondolja, hogy elegendő számú tiltakozó esetén a döntéshozók nem dughatják fejüket a homokba. Legújabban pedig Karsai József szocialista országgyűlési képviselő, egyben Battonya polgármestere szállt síkra a hitelfelvevők érdekében.

Nem csak a Provident a ludas

A helyzet azért is kínos, mert Karsai a köztévé reggeli műsorában már nemcsak a Provident, de a bankok megtévesztő reklámjaira is felhívta a figyelmet. Tény, hogy a nagy pénzintézetek is hajlamosak az ügyfelek átverésére. Reklámkampányaikban „elfelejtik” feltüntetni a végső THM-et, vagy nem számolnak bele ezt-azt. Jó esetben apróbetűvel feltüntetik: „a tájékoztatás nem teljes körű”

A történet alapja persze a jó erkölcs. Úgy tűnik a bankoktól és pénzintézetektől nem számíthat az ember semmiféle erkölcsi érzékre, semmiféle szociális érzékenységre. Sajnos ez elmondható azokra is, akik a konkrét szerződéseket megkötik. Pontosan tudják, hogy komoly bajba sodorják azokat az embereket, akiket bepaliznak, ám a jutalék fejében mindenre képesek. Talán ezért kellene a törvénykezésnek hasonló elvekkel eljárni ezekkel az intézetekkel szemben.