A felmérésben több mint 20 ezer önkéntes jelentkező véletlenszerűen vagy kis adagban aszpirint, vagy béta-karotint szedett a szív- és érbetegségek, illetve a rosszindulatú daganatok megelőzésére.
Az elmúlt évtizedek eredményei igazolták, hogy az aszpirin jelentősen csökkenti a szívinfarktus bekövetkeztét. A vizsgálatban halálukig résztvevő orvosok adataiból azóta sok száz tudományos dolgozat született: a legújabb éppen a szívelégtelenség és a testsúly kapcsolatát elemzi.

Mint kiderült, legritkábban a súlyfelesleggel nem rendelkező résztvevőkben alakult ki szívelégtelenség. A testtömegindex adatai alapján kimutatták, hogy minden egységnyi emelkedés 11 százalékkal növelte a vérkeringési zavarok esélyét. A 25-ös érték alatti személyekhez képest a kövérek - azaz 30-as vagy annál magasabb indexűek - háromszor gyakrabban kerültek szívelégtelenség miatt kórházba.

A kutatócsoport azt is kimutatta, hogy azok, akik akár havonta csak néhányszor, de rendszeresen sportoltak, lényegesen védettebbnek bizonyultak a szívelégtelenség megjelenése ellen.

A statisztikai értékelés során vizsgálták azt is, hogy a szív- és érbetegségek egyéb kockázati tényezői - a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az emelkedett koleszterinszint - milyen szerepet játszanak a túlsúly és a szívelégtelenség összefüggése szempontjából. A számítások egyértelműen mutatták, hogy a súlytöbblet önmagában is fontos rizikófaktor, és ha a testsúly növekedése elindul, időben tenni kell ellene, mert az elhízott emberek lefogyasztása igen nehéz.