Lehull a lepel a celebek féltve őrzött titkáról!
A magyarok celebjeitől ments meg Uram minket – mondogatják egyre többen kis hazánkban. Pedig nem is egyértelmű, hogy kik ezek a celebek. Győzike, Anettka, Benkő Dániel és a többiek – törvényszerű a jelenlétük? A Hírextra Zsolt Péter médiaszoci
2009. január 21. szerda 18:59 - Gedei Szilárd
Barkobázzunk! Gondoltam. Fogalom. Hogy van-e közük a tévéhez? Igen. Szerepelnek-e a bulvárlapokban? Hogyne. Szeretik-e a felhajtást? Persze. Nem tudna nélkülük élni az átlagmagyar? Így biztosan nem. Naná, hogy rákérdezhetnek. Hát persze, hogy ezek csak a celebek lehetnek! Mégpedig a mi celebjeink. Ízig-vérig magyarok.
Mi az, hogy celeb?Néhányan viszont már a szó hallatán is elkezdik csóválni a fejüket: celeb. Nem egy gyöngyszem, annyi szent. A kilencvenes években még hiába magyarázta volna bárki az akkor még visszafogottabb bulvárlapok olvasóinak, hogy mit is jelent celebnek lenni. A fogalom ugyanis akkor még ismeretlen volt: a valóságshow-kon felnőtt új generáció azonban már ezzel ébred és ezzel tér nyugovóra. A tudattal, hogy ez az egész celebmánia nagyon is rendben van, sőt ha nem léteznének celebek, rosszabb lenne az átlagmagyarnak. Pedig egy átlagmagyarnak nem attól lesz rosszabb, ha nem tudja azonnal, milyen ételt is hány ki a magyar sztárvilág legalja valamelyik bezabálós főzőműsorban. Hanem attól, ha nem jut olyan szórakozáshoz, ami egy-egy frusztráló nap után kellemesen ellazítja. Mégpedig úgy, hogy közben már ne kelljen gondolkodnia. A baj az, hogy a két dolog mára összekapcsolódott. Az eredmény pedig az egyre silányabb szórakoztatás lett, amolyan magyaros módra sok-sok celebbel.
A szó egyébként a szótár szerint hírességeket, ismert embereket jelent, s természetesen a celebritás szóból ered. A latin melléknév (celebris, -e) jelentése: ahová sokan és gyakran látogatnak, azaz nagyon keresett hely, ember, akit/amit sokadmagával keres fel az ember, és igen sűrűn, ahol sokadalom, nyüzsgés van.
Celeb vagyok, oszt akkó' mi van?A bulvárlapok hasábjain, s a kereskedelmi tévék képernyőjén pedig meg is található mindez. De mit is jelent celebnek lenni egy médiaszociológus szerint?
-
Nemrég a médiatörvény módosítása kapcsán megpróbálták definiálni a bulvárhír fogalmát – kezdte a magyarázatot Zsolt Péter, Magyarország legnevesebb médiaszociológus szakembere –,
de beletört a bicskájuk. Mi szakértő médiaszociológusként azon röhögtünk, hogy ezt ugyanúgy lehetetlen meghatározni, mint ahogy a celeb fogalmát is – mondta a Hírextrának Zsolt Péter.
Az, hogy egy társadalomban kiből lehet híresség, a szakértő szerint csak részben függ a médiától, nagyobb részben ugyanis a társadalom a ludas. Illetve attól függ, hogy ez utóbbi mire fogékony. A mi társadalmi igényünk ugyanis mutat egy lényeges különbséget az európai vagy a tengerentúli celebekkel szemben.
-
Mi azokat szeretjük igazán, akiket kinevetni lehet, és nem azokat, akikre fölnézni – folytatta a társadalombírálattal egybekötött elemzését Zsolt Péter. –
A nyugati társadalmakban számtalan olyan celebet találunk, akik nem a botránytól, vagy attól érdekesek, hogy kinevethetők . Tipikus példa ez utóbbira Győzike, előbbire pedig Kelemen Anna. Pornósztárok ugyanis nyugaton is vannak, de nincsenek tömegek által celebként beállított pozícióban. Azért kellenek nekünk az ilyen Kelemen Annák és Benkő Dánielek, mert ők az „ennél azért mi jobbak vagyunk” érzést hozzák el nekünk – vázolta a nagy magyar valóságot a médiaguru szociológus.
Ilyen celebeket érdemlünk?Azaz nem a vetkőző, gusztustalankodó, fingó-hányó celebekkel van a baj, hanem a közönséggel. Ilyen attitűd él bennünk magyarokban, hogy egyszerűen nem szeretünk pozitív példaképeket találni. Azokra vagyunk fogékonyak, akik nálunk lentebb vannak, hogy magunkat különbnek tarthassuk. Zsolt Péter szerint ez a rossz értelemben vett individualitás nincs meg nyugaton, ahol sok olyan celeb van, aki azért vonzó, mert megoldotta a problémáit, mert követhető, mert érdekes, lehet vele azonosulni. Nálunk viszont ilyenből van a legkevesebb.
Sőt, az ilyeneket nem is hívjuk igazán celebnek. Nem "méltóak" rá.