Romhány sem az odaadó lányoktól lett híres

A Rákóczi-szabadságharc emlékei közel 300 év után sem vesztek ki a falu lakóinak emlékezetéből - mondta az MTI-t szerdán Terman István, Romhány polgármestere.

Megkoszorúzzák a romhányi csata emlékművét, az iskolában 18 intézmény tanulóinak részvételével megrendezik azt a vetélkedőt, amelynek témája II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc. Este nyilvános ünnepi képviselő-testületi ülést tartanak, ezen adják a "Romhányért" emlékgyűrűt és a díszpolgári elismerést. Január 23-án fáklyás menetet szerveznek a Vérhegyre, az egykori csata színhelyére, hogy fejet hajtsanak a hősök előtt.

Romhányban a csata emlékére II. Rákóczi Ferenc nevét viseli az általános iskola, a történelmi emléket őrzi a Vérhegyen állított kőkereszt, és a falu szélén a helybeli mesterek által faragott kövekből készült, 1932-ben avatott, 8 méter magas Turul-emlékmű. Az obeliszk tetején a turulmadár látható, oldalán pedig Rákóczi és Károlyi Sándor kuruc fővezér domborművei találhatók. A Kastélyka nevű dombon áll az a törökmogyorófa, amelyet a néphagyomány Rákóczi-fának nevez. Romhány község zöld-kék-ezüst zászlajában a zöld a reményt, a kék a küzdést, az ezüst pedig a Lókos-patak ezüstcsíkját jelképezi.

1710. január 22-én a Vérhegy nevű domb és a Lókos-patak közti területen zajlott a romhányi csata, amely után a kurucok és a császáriak is győztesnek nyilvánították magukat. Noha a császáriak 12 ezer embert tudtak volna mozgósítani, csak 2 ezer lovast küldtek Romhányba Rákóczi 12 ezres, de szervezetlen seregével szembe, amelyet csak mellékhadnak gondoltak. A császáriak az első támadások után egyre nehezebb helyzetbe kerültek, azonban a kurucok között elterjedt a hír, hogy az ellenség serege végleg összeomlott, és a katonák eldobálták fegyvereiket, ezért az újabb osztrák lovasroham után Rákóczi a visszavonulás mellett döntött.