Internetes lelkisegély
Senki sem tudja, pontosan hányan vannak, akik a világhálón keresnek lelki segítséget. Egy dolog azonban bizonyos, írta meg a minap a párizsi Le Monde: a virtuális lelki kúrát javasló központoknak egyre nagyobb a kelete. A kilencvenes évek végén Hollandiáb
2009. január 23. péntek 09:15 - Hírextra
A Paris-X egyetem tanára, Sylvain Missonnier szerint a világhálós lelki kúra ugyan nélkülözi a pszichoterápiában megszokott személyes kapcsolatot az orvos és a páciens kapcsolatában, de előnyei is vannak. "Képzeljünk el egy deprimált fiatal lányt, akit pizzás dobozok és jointokkal teli hamutálcák vesznek körül, és napi 15 órán át csetel ugyanannyira életunt más serdülő lányokkal.
Fogadni lehet rá, hogy ez a lány soha nem fog elmenni egy pszichológushoz, hogy konzultáljon vele. A világháló személytelensége viszont esélyt nyújthat számára ahhoz, hogy magával kezdjen foglalkozni."
Ahhoz azonban, hogy a számítógépes kapcsolat pótolhassa a pszichoanalitikus díványát vagy a személyes eszmecserét, arra van szükség, hogy kidolgozzanak egy erre szolgáló új jelzésrendszert, pszichológiát és pszichopatológiát.
Az "e-pszichoterápia" módszerei változatosak: írott vagy szóbeli eszmecserék, webkamerás párbeszéd, gyógyító célzatú videojátékok. Valamennyinek jellegzetessége, hogy a beteg és a kezelője közötti viszony átalakítására törekszenek.
Az egyik sikeres programot a Kínzások áldozatait segítő berlini központ, a BZFO valósítja meg. Betegei között van N., egy fiatal iraki férfi, aki két éve egy bagdadi szállítási vállalat konzultánsa volt, amikor fegyveresek törtek be a cég irodájába. Azt, hogy ezután mi történt,hosszú ideig nem volt képes elmesélni senkinek.
Végül egy bagdadi internetes kávézóban a BZFO egyik "webgyógyászának" távirányításával rászánta magát a kitárulkozásra. Előzőleg már két e-mailben röviden megírta, milyen fájdalmas volt, amikor megverték elrablása idején, hogyan szorítottak pisztolyt a halántékához, miként kellett végignéznie több kivégzést is. Ezután következett a legnehezebb rész, a részletek feldolgozása.
"Ez a legkényesebb szakasz. A pácienseknek arra kell törekedniük, hogy részletesen beszámoljanak valami olyasmiről, amit még önmaguknak sem mernek felidézni. Sokan vannak, akik ezen a ponton inkább feladnák" - magyarázta el Christine Knaevelsrud pszichológus, aki a zürichi egyetemmel partnerségben egyik kezdeményezője volt a BZFO 2008 tavaszán elindított Interapy programjának.
Maga a berlini központ 1992-ben jött létre, széles nemzetközi hálózatot épített ki, az ENSZ és az Európai Unió támogatását is élvezi.
Az ilyen távolsági terápiában a páciens és kezelője sohasem találkozik személyesen, egyikük sem tudja, milyen a másik fizikai megjelenése, vagy a hangja. "Az iraki pácienseken mégis így lehet a leghatékonyabban segíteni" - magyarázta Christine Knaevelsrud, emlékeztetve arra, hogy a háború dúlta országban alig maradt pszichológus: mind elmenekültek. Eddig mintegy háromszáz iraki jelentkezőnek próbáltak interneten segíteni.
A berlini közreműködők tucatnyian vannak: valamennyien szakértői a traumák okozta lelki zavarok kezelésének, beszélnek arabul és járatosak a webterápiában. A BZFO az arab médiában, az Al-Arabija, illetve a CNN és a BBC arab adásaiban hirdeti ingyenes pszichoterápiai internet-vonalát, így a Közel-Keleten sokan hallottak már erről a lehetőségről.
A jelentkezők előbb kitöltenek egy kérdőívet, amelynek segítségével az orvos diagnosztizálja bajukat. Maga a kezelés általában öt hónapot vesz igénybe. Magában foglalja tíz levél megírását, amelyek mindegyikét 45 perc alatt kell megfogalmazni, a kezelővel megbeszélt időpontokban. Ez a pontos időrendi keret nagy mértékben gyorsítja az iraki páciensek gyógyulását.
A webterápia személytelensége megkönnyíti számukra, hogy kiöntsék a lelküket. A program irányítója szerint ennek az a magyarázata, hogy az arab világban a méltóság megőrzése rendkívül fontos, ha az egyén úgy érzi, hogy elvesztette becsületét, ez kihat egész családjára vagy a közösségre, amelynek tagja. Ez szinte lehetetlenné teszi a trauma áldozatának az átéltek bevallását, mert attól tart, hogy megbélyegzik. Az öngyilkosságot a vallás elítéli, így az, aki ilyen gondolatokkal foglalkozik, senkitől sem kérhet segítséget. A weben viszont a betegek, miután ez a módszer megszabadítja őket a rájuk irányuló pillantásoktól, rögtön rátérnek a tényekre. Az orvos oldaláról nézve előny, hogy a páciens által alkalmazott betűtípus, a betű nagysága, a szöveg elhelyezése értő szem számára ugyanúgy érzékeltetheti a probléma nagyságát, jellegét, mint az emberi hang, a személyes benyomás.
Az iraki résztvevők 60 százaléka férfi, átlagkoruk 35 év és rendszerint a tanult emberek közül kerülnek ki. Egyre több nő is jelentkezik segítségért. Igaz persze az is, hogy a BZFO segítsége csak csepp a tengerben, hiszen kevés iraki rendelkezik saját számítógéppel, az internetes kávézók száma sem nagy, és ezek környezete, a sok idegen jelenléte amúgy sem kedvez a kapcsolatnak. "Ez is több azonban, mint a semmi" - hangoztatja a program vezetője.
Az irakiak számára kidolgozott lelki program azzal zárul, hogy a páciensnek levelet kell írnia egy képzelt barátjához, megvonva az átélt trauma mérlegét. Az emberrablást átélt N. így fogalmazott: "Van egy közmondás, amely szerint az a golyó, amely nem öl meg, erősebbé tesz." Azóta, hogy megírta ezt a levelet, jobban alszik, már nincsenek rettegési rohamai. Ki is nyomtatta magának, hogy mindig elővehesse, ha netán ismét megrohanná az átélt borzalmak emléke.
Forrás: MTI