Amikor az egyház üzlet

A napilap szerint nem hagy alább az egyházalapítási láz, számuk ma már meghaladja a másfél százat.

A cikk emlékeztet arra, hogy az adófizetők egyszázalékos felajánlásaiból összegyűlt összeget egyházak esetében a költségvetés automatikusan kiegészíti, vagyis a vallási közösségként nyilvántartásba vett szervezetek összességében a dupláját kapják annak, amit az adófizetők átutalnak. Tavaly 155 egyház szerzett jogot arra, hogy egyszázalékos felajánlásokat gyűjtsön, tíz évvel ezelőtt viszont még csak 73 egyház szerepelt az egyszázalékos listán - olvasható a cikkben.

A lap szerint természetesen nem lehet azt állítani, hogy az újdonsült vallási közösségek kizárólag anyagi megfontolásokból alakulnak, ugyanakkor felidézi az oktatási tárca egyházi kapcsolatok titkársága vezetőjének egyik korábbi, visszhang nélkül maradt nyilatkozatát, amelyben Csepregi András azt állította: több tucat olyan egyház működik, amely nyilvánvalóan nem hitbéli célokkal, hanem a gazdasági lehetőségek kiaknázására jött létre.

A cikk beszámol arról, hogy az egyszázalékos listán új szereplőként megjelent Boldog Évek Közösségének legfőbb funkciója például mintha az lenne, hogy Isten szolgálata jegyében fenntartson egy luxusellátást nyújtó dél-dunántúli idősotthont.

A szerző a furcsaságok közé sorolta, hogy az ANKH, Az Örök Élet Egyháza egy XIV. kerületi üzletközpont jégpályájának támogatására érzett elhivatottságot.

Más egyházak képviselői kifejezetten a szélsőjobb, a náci-nyilas eszmekörben mozognak: a Metafizikai Hagyomány Egyháza vezetője szerint a második világháború idején nem volt "elgázosítás és módszeres genocídium". A Magyarországi Pantholokatholikus Tradicionális Egyház alapítója Szálasi Ferencet méltatta, egyik interjújában pedig kijelentette, hogy "aki baloldali, az degenerált" - olvasható a lapban.