Körülbelül 1300 palesztin halott, ezek jó része civil személy. Mégsem elsősorban az áldozatok nagy számát vagy a hadműveletek általában vett jogosságát, hanem a gázai területen lévő ENSZ-létesítmények (három iskola és egy egészségügyi központ) elleni offenzívát kénytelen megmagyarázni az izraeli katonai (és politikai) vezetés.

Bekeményít az ENSZ

A múlt hét elején Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kijelentette: magyarázatot vár az izraeli kormánytól a palesztin területen lévő ENSZ-létesítményeket ért támadásokért és szorgalmazza az offenzíváért felelős parancsnokok megbüntetését. Hozzátette, hogy Ehud Olmert izraeli kormányfőtől ígéretet kapott arra, hogy sürgősen kivizsgálják a történteket, és tájékoztatják az eredményről. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa e tájékoztatás fényében dönt majd további lépésekről.

A világszervezet vezetője szerint a gázai offenzíva tisztázása, a felelősök megbüntetése nemcsak a világ országai, hanem Izrael számára is fontos lenne. Azonban az elmúlt napok történései azon véleményeket erősítik meg, miszerint a zsidó államnak nem fűződik érdeke a jogsértések mielőbbi kivizsgálásához.

Izrael ragaszkodik az álláspontjához

A hivatalos izraeli álláspont szerint a hadsereg igyekezett megkímélni a polgári személyeket, amennyire ez lehetséges a városi hadviselés során. A Hamász a felelős - mondták - a polgári áldozatokért, minthogy szánt szándékkal sűrűn lakott területeken hajtotta végre hadműveleteit, fegyvereseit elrejtve a polgári személyek közé. Szemtanúk – köztük több ENSZ-tisztségviselő és civil önkéntes – szerint azonban ártatlanok tucatjait likvidálták teljesen megalapozatlanul a katonák.

Az izraeli kormány álláspontja egyértelmű: szerintük a katonák nem követtek el háborús bűnöket. Ennek érdekében az izraeli katonai cenzúra már napokkal ezelőtt megtiltotta a gázai offenzívában részt vett parancsnokok nevének nyilvánosságra hozatalát, nehogy háborús bűnökért perbe tudják őket fogni. Sőt, ehhez a kormány is segítséget nyújt azzal, hogy – Ehud Olmert szavaival – „teljes jogi védelemben részesülnek mind Izraelben, mind külföldön azok a katonák, akik részt vettek a gázai övezeti hadműveletekben, és ezért netán perbe fognák őket”. A kormányfő egyúttal megbízta Daniel Fridman igazságügy-minisztert, hogy tárcaközi bizottság élén egyeztesse Izraelnek a jogi védelemmel kapcsolatos erőfeszítéseit. Magyarán: teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy ne lehessen elővenni a felelős személyeket.

Mit lehet tenni?

Izrael tehát biztos a saját katonái makulátlanságában, azonban a 22 napon át tartó offenzíva alatt lezajlott jogsértések nem intézhetőek el ennyivel. Ugyanis Izrael – sem egyoldalúan, sem sehogy – nem vonhatja ki magát a nemzetközi jog hatálya alól. Azzal, hogy az ország az ENSZ tagjává vált, elfogadta a szervezet Alapokmányát, de ezen kívül is: mint a nemzetközi jog alanya, terhelik bizonyos tilalmak, vonatkoznak rá bizonyos kötelezettségek. Ezért nem kerülheti el azt, hogy nemzetközi bíróság eljárást indíthasson az érintett katonai parancsnokok ellen az elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására.

A nemzetközi eljárás megindításához azonban egy olyan nemzetközi konszenzusra lenne szükség az ENSZ BT keretein belül, amely korábban például Jugoszlávia vagy Ruanda esetében kialakult. Ehhez főleg az Izraelt legerősebben támogató Egyesült Államokat hozzájárulására lenne szükség, amelynek – a változó amerikai diplomáciát tekintve – napjainkban reálisabb az esélye, mint valaha.