Az orosz milliárdos, Alexander Lebedev csupán pár héttel ezelőtt vásárolta meg az Evening Standard brit napilapot, ezzel váltva valóra ifjúkori álmait. A párt egykori legfiatalabb londoni füle, ezt az orgánumot használta információbankként a ’80 évek legelején. A nosztalgiától sem mentes tranzakció után, az sem lenne meglepő, ha kiderülne, a KGB-s tiszt a Malév járatain ingázott Moszkva és London között.



A kapitalista-idealista

Oroszország 39. leggazdagabb embere az Aeroflot mellett, több európai konszernben is érdekelt úgy, mint szálloda- és üzletláncok tömkelege. Napilapnak sem az Evening Standard az első, már korábban az ő nevére lett szignálva egy tehetős orosz médium is. Az általánosságban vett orosz oligarchák sorsával ellentétben, az ő szerencséje nem ásványi kincseken lett megalapozva, hanem a tőzsdén. Ez okból kifolyólag Lebedev a mai napig egy a „kapitalizmus eszméivel átfűtött idealistának” vallja magát. Ott ahonnan ő jön, ez jelenthetett volna Szibériát is, ám mint tudjuk birodalmak jönnek-mennek, ennek megfelelően az ideológia is New York felé „evolúcionálódott”.

Ellenmondásos személyiség

Lebedev úr aktív szereplője volt az Orosz nemzetállam kikiáltásának, Gorbacsov egyik legbensőségesebb barátja. Az összeomlást követően vagyonának zömét arra használta fel, hogy a csúnya előítéletesség táptalajául szolgáló múltját a független politikus imázsába konvertálja. Az újdonsült „filantrópgondolkodó” első ellenségeit akkor szerezte, amikor a lehetetlen orosz korrupciós helyzet ellen kelt ki. Ezt követően 2007-ig a Duma, az orosz parlament tagja, majd miután beigazolódott, hogy anyagi gyarapodását politikai mélyrepülés kíséri, az üzleti világ kizárólagosságába menekült.

Médiamágnás

2003 októberében azt nyilatkozta, hogy segíteni fog Gorbacsovnak az orosz Független Demokrata Párt megalakításában, mely a gazdasági és törvénykezési reformok mellett, a független orosz média garantálását tűzte ki célul. Az ellenzéki kezdeményezés végül is megbukott, ám Lebedev saját lapjaiban tovább harcol az objektív médiáért: 2006-ban Gorbacsovval karöltve részesedést vásároltak a Novaya Gazeta nevű orosz lapból, mely a Kreml-el szembeni masszív kritikájáról hírhedt. Azzal még nem is lenne baj, hogy a Kreml irányította sajtó ellen kel ki egy lap, amely saját objektivitása mellett saját politikai ambícióit is nyíltan hangoztatja. De az már mosolyra csábító, hogy a Lebedev-Gorbacsov tulajdonos duó égisze alatt olyan cikkek jelennek meg, melyek az FSB visszásságait boncolgatják, holott a szervezet Oroszország poszt-KGB-s hírszerzőirodája.

„Titkos” múlt

Amit lehet tudni, az jobbára egy Times-os mélyinterjúnak köszönhető. A 49 éves üzletember családi háttere is „látszólagos” ellenmondásokkal tarkított: anyja a Kommunista Párt elhivatott tagja, apai nagyapja pedig gyárigazgató, akit a sztálini tisztogatások idején a KGB halállistára tett. A frissen szerzett gazdasági diploma, az ifjú „kapitalista-idealista” Lebedevet - anyja nemtetszésének ellenére - a KGB külföldi-hírszerző osztálya felé terelgette. Saját vallomása szerint, küldetéseinek nem volt katonai vagy fegyveres jellege, kizárólag politikai és gazdasági elemzőként kapta kiküldetését Angliába.

Hogy ebből mennyi az igaz, az majd a történelemtudomány szentséges árkádjai alatt fog eldőlni, már amennyiben cirka 250 év múlva is lesz ilyen intézmény, ugyanis körülbelül ennyi ideig lehet titkosítva a KGB anyag. Ami nekünk most számíthat az talán annyi, hogy ha az Aeroflot tartja tervezetét, 2015-re a Malév is a világ egyik legjobban csengő nevével lesz fémjelezve szerte a felhők fölött. Hogy ez egyben, a legjobban "informáltságot" is fogja-e jelenteni, az csak az üzemeltetőkön múlik.