A Peloponnészoszi-félszigeten lévő hegycsúcsra még napjainkban sem könnyű feljutni - olvasható a Discovery News hírei között.

A felfedezés a Pennsylvaniai Egyetem régészeinek nevéhez fűződik, akik kutatóárkot ástak a hegycsúcson, s eközben egy sor tárgyi emlékre bukkantak. A leletek között egyaránt akadnak elszenesedett kecske- és birkacsontok, szobrocskák, ivóserlegek, miniatűr bronz tripuszok (háromlábú állvány, áldozóserpenyő), ezüst pénzérmék, valamint apró kettős bárdok (labrisz).

Az ezüst villámot szorongató bronz férfikéz a régészek szerint Zeuszt jelképezi. A leletre egy darab fulgurit, vagyis villámkő mellett bukkantak. (A fulgurit szabálytalan, esetenként cső vagy tölcsér alakú üveges képződmény, amely főleg hegytetőn, sivatagi vagy vízparti homokbuckákon, villámcsapás következtében jön létre). Azt eddig nem sikerült a régészeknek tisztázniuk, hogy a fulgurit a helyszínen képződött, vagy valahonnan máshonnan hozták a hegycsúcsra.

"Az oltár a hegycsúcson lehetett, ez valószínűleg egy kövekből kialakított kör volt" - vélekedett David Gilman Romano, az expedíció vezetője, aki szerint a közvetlen közelségében lehetett a temenosz, azaz a szent berek. Szentélynek, vagy egyéb építménynek eddig nem sikerült a nyomára bukkanni.
Ókori írások szerint a mükénéi kultusz követői állatáldozatok mellett embereket is felkínáltak isteneiknek. Az amerikai régészek eddig kizárólag állati csontokra bukkantak, ám mint David Gilman Romano megjegyezte, nem lennének meglepve másmilyen leletek láttán.

A hegycsúcson lévő kultikus hely más, mint a Görögország szerte fellelt szertartási helyek: ezek általában zárt helyen "üzemeltek", falaikat freskók díszítették. E szentélyekben gyakorta szobrokra és fogadalmi ajándékokra lelnek.

A hegycsúcson lévő zarándokhely alátámasztja Pauszaniasz, a Kr.e. II. században élt görög történetíró szavait, aki a Görögország leírása című többkötetes "útikönyvében" Arkádiát jelöli meg Zeusz születési helyeként. Más ókori auktorok Krétát, az Ida-hegyet tartják számon a görög főisten születési helyeként.

A régészek most Pán, a természet kecskeszarvú és -lábú istenének a szentélye után kutatnak, amely az ókori szövegek tanúsága szerint valahol a közelben lehetett.