Megkezdődött a szegregációs per

Az alapítvány keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az említett iskolában a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket jogellenesen különítik el, az önkormányzat alacsonyabb színvonalú oktatást biztosít számukra, ezáltal hátrányosan különbözteti meg őket.
Arra kérte a szervezet a bíróságot: kötelezze a jogsértés abbahagyására az önkormányzatot oly módon, hogy az iskolába járó roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket osszák szét és integrálják a város többi iskolájába - ismertette az iratot Savanyóné Lakatos Erzsébet bíró.

Az alperes önkormányzat jogi képviselője ellenkérelmet nyújtott be. Rákosfalvy Zoltán álláspontja szerint nincs szegregációról szó ebben az ügyben. Rámutatott arra: a jelenlegi jogszabályok szerint nem mérhető fel, ki milyen kisebbséghez tartozik, az önkormányzatnak erre vonatkozóan nincsenek és nem is lehetnek adatai. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya pedig valamennyi önkormányzati iskolában azonos - tette hozzá.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy Győrött lehetőség van szabad iskolaválasztásra. Az önkormányzat részéről kivitelezhetetlennek nevezte annak a felperesi kérésnek a teljesítését, hogy a gyerekek szüleit kötelezzék arra: válasszanak egy másik városrészben lévő iskolát.

Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke a tárgyalást követően újságírók előtt kijelentette: szeretnék elérni, hogy a roma gyerekek is hozzájussanak a minőségi oktatáshoz, integrált körülmények között tanuljanak Győrött és az országban mindenütt. Megítélése szerint a Kossuth iskola szegregált intézmény, abban a tanulók 80-90 százaléka roma.

Az alapítványi vezető közölte: az integráció Győrött megoldható lenne úgy, hogy az említett iskolát bezárják és a tanulókat a többi iskolába integrálják. Ez a megoldás azért is lehetséges, mert az intézmény 50 százalékos kihasználtsággal működik - fűzte hozzá.

A bíró a felek állításának alátámasztására újabb bizonyítékokat kért. A per várhatóan márciusban folytatódik.