Tévébe a magyar filmet!

Ha ez így lenne, akkor évente 200-300 magyar filmet lehetne látni a televízióban, ehhez képest a jelenleg elkészülő 25-30 film semmi - jelentette ki Kende János, aki a filmszemle helyszínén, a Palace MOM Parkban a HSC tevékenységéről tartott sajtótájékoztatót.

Mint az MTI-nek kifejtette, Magyarországon a mozikban forgalmazható filmekből valóban túl sok van, de a televíziókban rettenetesen kevés új magyar fikciós film látható. Hozzáfűzte: a kettőt együtt kell tekinteni, nem kell miden filmet moziba vinni.

A Magyar Producerek Szövetségének elnöke, Kálomista Gábor szerdán arról beszélt az MTI-nek, hogy szerinte indokolatlanul sok magyar film készül, ennyi alkotásnak sem a hazai mozikban, sem a nemzetközi piacon nincs helye, "az ország ezt nem bírja el". Nonszensznek nevezte, hogy 2008-ban 26 egész estés magyar játékfilmet mutattak be, minden második héten egy újat, mert ezt a piac nem bírja el és nem is igényli a "tömegtermelést".

Kende János ezzel kapcsolatban kifejtette: azzal a megközelítéssel egyetért, hogy a mozikban elég lenne évente 5-10 új magyar filmet levetíteni, és "nem kellene erőltetni" minden filmet nagy, 20-30 kópiás forgalmazásra. Úgy vélte, a többi magyar filmnek egyéb, alternatív lehetőséget kell biztosítani.

"Biztos vagyok abban, hogy a médiatörvény tervezett módosítása sem abba az irányba visz, hogy több magyar tévéfilm készülhessen. Sajnos a politikai kiegyenlítődést kereső jogszabály nem fogja megoldani a művészeti kérdéseket. Több magyar tévéfilm talán majd attól lesz, ha az igény erre kialakul" - vélekedett a HSC elnöke.

Megjegyezte, hogy a magyar operatőrök is vesztesei ennek a folyamatnak, de a legnagyobb vesztesek a színészek, akiknek anyanyelvük miatt tökéletes angol nyelvtudás nélkül reményük sincs a külföldi ismertségre, és a sorozatokon kívül itthon is csak nagyon keveseknek van megjelenési lehetőségük.

A Magyar Producerek Szövetségének előző napi másik felvetésével kapcsolatban, amely szerint a magyar filmszemléből egy budapesti nemzetközi filmfesztivált kellene csinálni, Kende János úgy vélekedett, ennek megvalósítása szinte lehetetlen.

"Ismerem a nemzetközi fesztiválnaptárt, és oda betörni nagyon nehéz. A-osztályú fesztiválokból vannak gyengébbek is, de attól tartok, mi ezt a szintet nem tudnánk elérni. Kisebb kategóriás fesztiválokon viszont az alkotók nem szívesen sütik el filmjeiket" - fogalmazott a HSC elnöke. Mint mondta, a magyar filmek külföldre jutását nem segítené egy magyar fesztivál, ahhoz inkább külföldi fesztiválrészvételek, koprodukciók kellenek.

A HSC csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott: a szervezet hiába harcol, eddig nem sikerült elérnie, hogy a magyar filmek televíziós sugárzásakor a korhatár megjelölése csak az elején és a végén legyen látható, a film alatt ne, és egyelőre az is csak cél, hogy a játékfilmek alatt ne legyenek reklámok.

Kende János beszámolt arról, hogy jól működik a HSC stábiskolája, amely 2004 óta világosítókat, sminkeseket, kameramanokat képez. Novák Emil operatőr, a szemletanács elnöke, a HSC vezetőségi tagja arról beszélt, hogy a HSC tervezi egy tehetségkutató megrendezését operatőrnek készülők számára és segíteni fogja a legjobbak továbbképzését.

Az itthon dolgozó televíziós és filmes operatőrök érdekeit képviselő Magyar Operatőrök Szövetségének jelenleg 250 tagja van. A HSC szervezésében minden év novemberében sorra kerülő Aranyszem fesztivál az operatőrök szakmai seregszemléje.