Kusturica a tömeggyilkost élteti

Emir Kusturica, a Macskajaj, az Élet egy csoda című filmek rendezője, aki a Cannes-i Filmfesztiválon kétszer nyerte el az Arany Pálmát, most meglehetősen vulgáris nótájával vette védelmébe a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt álló Radovan Karadzicot.

A szerző Johnny Cash Wanted Man (A körözött férfi) című dalát dolgozta át, s ennek refrénje: "Ko ne voli Dabic Rasu, popusio karu nasu!" (Aki nem szereti Dabic Rasot +Karadzic álneve, ezzel bujkált évtizedig+, bekaphatja!) - idézte a belgrádi Kurir a szöveget.

A nótával hatalmas felháborodást keltett Bajorországban, azonnal felemelte szavát Kusturica ellen a német Fenyegetett Népek Társasága, s fölháborodottan írt róla a horvát és a bosnyák média.
A zágrábi lapok emlékeztettek arra, hogy Kusturica muzulmánnak született Szarajevóban, de átkeresztelkedett pravoszlávnak, fölvette a szerb Nemanja nevet és már jóideje nagyszerbnek titulálja magát.

Másrészről a bebörtönzött boszniai szerb vezető testvére, Luka Karadzic nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a kiváló művész veszi védelmébe Radovánt. Kusturica tudatában van származásának és gyökereinek. Amikor a muzulmánok és a horvátok támadják, ezzel csak növelik a sokoldalú művész ázsióját - hangoztatta Luka Karadzic a Kurirnak.

Kusturica egy nyilatkozatában azt vallotta, hogy apja ateista volt, de mindig is szerbnek tartotta magát. 250 évig ugyan muzulmánok voltak, de csak azért, hogy túléljék a török uralmat - tette hozzá.

Momo Kapor, a Magyarországon is ismert A lemezlovas című hangjáték szerzője, ugyancsak szarajevói születésű, Belgrádban élő festő, író sem tudta leplezni elégedettségét Kusturica legújabb performansza kapcsán.

"Újra megmutatta, hogy nagy ember, nem fél semmitől. Amikor az egész világ Karadzic ellen van, neki sikerül megszólalnia mellette a nép nevében egy látszólag jelentéktelen dalocskával, amelyben megvan a szerb makacsság, a dac és a rejtett büszkeség" - hangsúlyozta a Kurirnak az író. Momo Kapor tagja a Radovan Karadzic Igazságát Védő Bizottságnak.

Bosznia-Hercegovinában 1992 és 1995 között folyó háború végén, 1995 júliusában Kelet-Boszniában, Srebrenicában 8 ezer muzulmánt gyilkoltak meg szerb katonák. Erről tanúskodnak a föltárt tömegsírok