Szabó Máté ombudsman azt állapította meg: a rendőrség nem a gyülekezési törvénynek megfelelően biztosította tavaly június 30-án, a Magyar Gárda-per napján a bíróság előtti területre bejelentett rendezvényt.

A rendőrség honlapján közzétett, az ombudsman jelentésére írt válasz szerint tavaly június 30-án a bíróság épülete előtt "a Magyar Gárda Egyesület tagjai demonstratív jelleg nélkül várakoztak, erre tekintettel cselekményük nem tartozott a gyülekezési törvény hatálya alá".

Mint írták, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ugyan kapott jelzést arról, hogy megjelennek a bíróság előtt az érdeklődők, de ez a jelzés nem tartalmazta, hogy a gyülekezőknek lenne szervezője, napirendje, vagy hogy az ott levők "üzenetet" vagy "állásfoglalást" fejtenének ki.

Mindezek alapján a rendőrség úgy döntött, hogy nem tekinti a tájékoztatást a gyülekezési törvény hatálya alá tartozónak. Hozzátették: "a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényre vonatkozó bejelentés hiányában a BRFK nem mérlegelhette azt, hogy a járdaszakaszon történő +várakozás+ megzavarhatja-e súlyosan a bíróság működését, hiszen egy be nem jelentett rendezvény előzetes megtiltásának nyilvánvalóan nincs helye".

Az ORFK közleménye kitér arra is, a rendőrség a bíróság épületénél megfelelő erőkkel jelent meg, hogy azonnal beavatkozhasson, ha a közrendet megzavaró cselekmények történnének. Ilyesmi azonban nem történt.

Mivel a BRFK nem kapott olyan bejelentést, amely akár tartalmilag a gyülekezési törvény hatálya alá tartozott volna, nem állapíthatta meg hatáskörének hiányát, mert nem is indult közigazgatási eljárás - állapította meg az ORFK, miután megvizsgálta Szabó Máté jelentését.

Az ombudsman ez év január 18-án hozta nyilvánosságra jelentését a történtekkel kapcsolatosan.
Tavaly június 30-án szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári per harmadik tárgyalási napját a Fővárosi Bíróság Markó utcai épületében. Az utcát a Bihari János és Nagy Ignác utca közötti szakaszon már kora reggel lezárta a rendőrség, s az intézkedést a tárgyalás végéig fenntartották. Mintegy hatvan, fekete egyenruhát viselő gárdatag a Fővárosi Bíróság épületével szemben, a Xantus János középiskola előtt állt, ők szintén a kordonokon kívül várakozhattak. A gyülekezők a középiskola előtti járdán sorfalat alkottak és nem engedték, hogy a járókelők áthaladjanak. A rendőrök nem avatkoztak közbe.

A gárdisták az eset kapcsán azt a látszatot keltették, mintha tevékenyen részt vettek volna a rend biztosításában - jegyezte meg az országgyűlési biztos, aki a történtek miatt az ügyben hivatalból vizsgálatot rendelt el, és tájékoztatást kért Budapest rendőrfőkapitányától.

Szabó Máté az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos legutóbbi döntésére utalva azt írta: a rendőrség alapvető alkotmányos kötelezettsége, hogy megfelelően értelmezze a gyülekezési törvényt, eljárása során pedig folyamatosan mérlegelje az alapjogokat és a közérdekű szempontokat.

A rendőrség tájékoztatásából ezzel szemben az derült ki - állapította meg az ombudsman -, hogy a BRFK nem hozott döntést és nem adott érdemi választ a bejelentésre. Nem volt tehát egyértelmű, hogy a bíróság épülete előtti "nem demonstratív jellegű várakozást" a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényként, avagy másként kezeli-e - szögezte le Szabó Máté.

A biztos szerint általában nem jogsértő, ha a rendőrség hallgatólagosan veszi tudomásul a rendezvény bejelentését és arról nem hoz határozatot. A konkrét esetben azonban a jogbiztonság szempontjából aggályos a BRFK hallgatása, mert elmaradt annak vizsgálata, milyen hatással lehet a rendezvény a bíróság munkájára.

A gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogának és szabadságának, így a környéken közlekedni kívánók mozgásszabadságának, önrendelkezési jogának sérelmével - szögezte le Szabó Máté, majd hozzátette: a helyszínen tartózkodók, a járókelők számára azonban nem volt világos például, hogy hol és merre közlekedhetnek, ki végzi a biztosítást, melyik területet és pontosan miért zárták le.