Az MDF-nem jó a kisebb parlament

A tisztán listás választási rendszer - amely egy választókörzetnek tekinti Magyarországot - lényege, hogy egyszerű, átlátható, olcsó, kevés szavazat vész el, és minden szavazat egyenértékű - fogalmazott a pártelnök.

Mint mondta, Gyurcsány Ferenc vasárnapi javaslatát a 199 fős parlamentről tárgyalási alapnak tartja az MDF, és fordulatként értékeli, hogy a miniszterelnök a frakciójával szemben más szakmai álláspontot képvisel.

Eddig az MDF-en kívül minden parlamenti párt abban gondolkodott, hogy megmarad az egyéni képviselő, az országos és a megyei lista is - hívta fel a figyelmet a politikus.

Dávid Ibolya hangsúlyozta: az elmúlt évek során az ötpárti tárgyalásokon szempont volt, hogyan lehet eleget tenni az Alkotmánybíróság határozatának, amely alkotmányellenesnek minősítette azt, hogy Magyarországon aránytalanok az egyéni választási körzetek nagyságrendjüket és lélekszámukat tekintve.

Emlékeztetett azonban arra, hogy a választási rendszer megváltoztatásához kétharmados többségre van szükség a parlamentben, és mivel ennek kialakulására évek óta nincs esély az MSZP és a Fidesz menetrendszerű eltérő érdekei miatt, ezért véleménye szerint ez most is így lesz. "Szinte zsarolás tárgya lett minden kétharmados törvény" - tette hozzá.

Az elmúlt években a figyelemelterelés egyik eszközévé, "gumicsonttá vált a kisebb parlament ügye ugyanúgy, ahogy gumicsonttá vált a titkosszolgálati múlttal való szembenézés előhúzása, majd süllyesztőbe helyezése" - vélekedett.

Véleménye szerint a kisebb parlament kérdéséről parlamenti műhelyekben kellene tárgyalni, nem folyamatos ötleteléssel szórakoztatni a választópolgárokat, ám most a gazdasági-, pénzügyi válság közepette sokkal fontosabb kérdésekben kellene a pártoknak a társadalommal közös nevezőre jutniuk ahhoz, hogy az összeomlást elkerüljük.

Dávid Ibolya hangsúlyozta azt is: az MDF már egy évvel ezelőtt letette a parlament elé Nemzeti Adószabadság Programját, amelyben megfogalmazták a bér- és az élőmunka terhének enyhítését (18 százalékos adó), a fogyasztási és vagyoni típusú adók rovására. Akkor egyetlen párt és a kormány sem támogatta az MDF ezen javaslatát, amely pedig akkor a gazdaság növekedését célozta előmozdítani - tette hozzá.

A pártelnök kiemelte, hogy ma már gazdasági, pénzügyi válság van, jelentős költségvetési kiadás-csökkentésre is szükség van, reformok útján.

Dávid Ibolya szerint ma válságmenedzselésre van szükség, amelynek egyik területe a "tűzoltó munka", melyben közepesre teljesített eddig a kormány - többek közt a bankmentő csomaggal, valamint a költségvetési kiadások egy részének visszafogásával.

A kihívás másik területe: a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. E területen rosszul teljesít a kormány, hiszen nem dolgozott ki olyan konkrét programot, mely fél év, egy év múlva biztosítja azt, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára tudjon állni - mondta.

A pártelnök a múlt heti rendkívüli parlamenti ülésnapról azt mondta: a rendkívüli ülés "drámai volt", elsősorban azért, mert a miniszterelnöktől nem hangzott el semmi konkrét javaslat, és nem fogalmazott meg alternatívákat sem. Kormányozni Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek kell, és ezt a felelősséget nem tudja másra áthárítani, a lehetséges alternatívák elkészítése, annak hatáselemzése a kormány feladata - jelentette ki.

Részigazságok és részmegoldások sokaságára próbálja a figyelmet terelni a miniszterelnök - vélekedett többek közt a családi pótlék felbruttósításáról az MDF elnöke.

Kiemelte azt is, ma Magyarországon mindössze egymillióan fizetnek adót a termelő szférából, és ez az adózó réteg már nem terhelhető tovább.

Dávid Ibolya kifejtette: az MDF egy évvel ezelőtt, válság nélkül is látta, hogy háromkulcsos áfára volna szükség, s a három kulcs közül az egyik ötszázalékos kedvezményes áfakulcs lenne a legalapvetőbb élelmiszerek bizonyos körére.

Mint mondta, amikor Gyurcsány Ferenc kiállt a parlamentben, és bejelentette, hogy 1.000 milliárd forintos átcsoportosításra készül a kormány, ehhez a végszámhoz már tudnia kellett a kormányfőnek, hogy ez konkrétan mennyi adóemelést és adócsökkentést jelent - ám erről a nyilvánosság előtt hallgat. "Folyamatos porhintés folyik", és amikor az ország ott áll a szakadék szélén, még akkor sem akarnak, vagy nem tudnak őszintén beszélni a két nagy párt vezetői - mondta. Hozzátette: Orbán Viktor nyilvánosság előtt csak az adócsökkentésről beszél, és nem beszél arról, hogy mit csinálna a költségvetés kiadási oldalával, "ám zárt tanácskozáson, mint hallhattuk, kétéves fájdalmas megszorításról beszél".

A kormányfő mondatainál pedig meg kell tanulnunk ismét a sorok között olvasni, mert amikor jelentős járulék- és adócsökkentésről beszél, az egyet jelent más területen jelentős adóemeléssel. Azonban minden állampolgárnak joga van tudni az igazságot, és azt, hogy milyen értelmes áldozatvállalást vár tőle a kormány és mennyi időre - fogalmazott a pártelnök.