A cigány legyen inkább roma?
Másképpen kell beszélni a cigányok helyzetéről, de az őszinte és nyílt beszédnek nemcsak a romákról, hanem a többség rasszizmusáról is szólnia kellene - mondta az MTI-nek szerdán Bíró András alternatív Nobel-díjas polgárjogi aktivista, aki aggasztónak tar
2009. február 11. szerda 19:50 - Hírextra
Az MTI arról kérdezte a szakembert, hogy a veszprémi kézilabdázók elleni halálos kimenetelű támadás kapcsán a magyar politikai élet mindkét nagy tömbjében előhozakodtak azzal az igénnyel, hogy a cigánysággal kapcsolatos bizonyos kérdéseket ki kell mondani, nem lehet szőnyeg alá söpörni.
Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfői blogbejegyzésében fogalmazott úgy, hogy a veszprémi késelés elkövetőjének "vélhető roma származása még tovább feszíti a társadalmi ítéletek és előítéletek egyre fojtogatóbb hálóját". Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy a régi módon nem lehet beszélni, mert sokan úgy érzik, "az a probléma szőnyeg alá söprése", új módon pedig még nem tudunk beszélni a kérdésről. Szerinte nem lehet nem foglalkozni azzal, hogy Magyarországon az emberek reakciója megváltozik attól, hogy romák az elkövetők, de "vékony jégen járunk, ami bármelyik pillanatban beszakadhat alattunk".
A Fidesz vezetői kétnapos veszprémi elnökségi ülésük után adtak ki közleményt kedden este, amelyben azt írták, hogy "itt az ideje az őszinte egyenes beszédnek. Ki kell mondani: a cigány származású emberek által elkövetett súlyos bűncselekmények száma aggasztó módon növekszik". Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pedig a köztársasági elnökkel folytatott szerdai megbeszélése után mondta, hogy aki erről nem beszél, és nem érzi úgy, hogy eljött az egyenes beszéd ideje, az súlyosbítja a bajt. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: "Cigánybűnözés nincs, cigány bűnözők vannak".
Bíró András polgárjogi aktivista az MTI-nek azt mondta, hogy ő is úgy gondolja, hogy másképpen kell beszélni erről a problémáról, és az "úgynevezett politikai korrektség" eddig ennek akadálya volt, de nagyon aggasztónak tartja, hogy a veszprémi drámai események után tulajdonképpen mindkét oldal elfogadja a "cigánybűnözés" koncepcióját, ezzel pedig valójában a szélsőjobb álláspontja és beszédmódja legitimizálódik.
"Az, hogy nekünk komolyan és nyíltan kell erről beszélni, az nem egyszerűsödhet le arra, hogy a cigánybűnözést elfogadjuk, mint társadalmi valóságot" - mondta Bíró András, hozzátéve, hogy ez számára abban testesült meg, hogy a miskolci rendőrkapitány melletti szimpátiatüntetésen az összes párt képviseltette magát.
Szerinte itt az ideje annak, hogy az őszinte beszéd önmagunkkal szemben induljon meg, mégpedig arról, hogy mennyire vagyunk rasszisták. Teljesen elhibázottnak tartja ugyanakkor, hogy az őszinte beszédet csak a romák helyzetével kapcsolatban forszírozzák, a többség rasszizmusával szemben viszont egyáltalán nem.
Ez abból ered, hogy a politikusok "meg akarják választatni magukat", a társadalomban meglévő többségi véleménynek adnak hangot, ahelyett, hogy szembeállnának vele, és hozzájárulnának annak tisztázásához, hogy ha valóban sok roma nem tartja be a törvényeket, akkor ennek mi az oka, és mit lehet csinálni - fogalmazott.
Mint mondta, ha a roma problematikát kriminalizálják, és választ a rendőrségben találják meg, akkor attól tart, hogy ettől megszűnik a valódi gondolkodás, mert azt hiszik, hogy ezzel a problémát megoldották. "Ettől lehet, hogy pillanatnyilag megnyugszanak a kedélyek, de hogy itt ketyegő bomba van, az nem vitás" - fogalmazott Bíró András, aki szerint "ha folytatódik ez az adok-kapok, akkor itt valóban pogromszituáció következik be".
Szerinte meg kell értetni a magyar társadalommal, hogy ha másért nem, akkor a demográfiai növekedés okán foglalkozni kell ezzel kérdéssel, mégpedig úgy, hogy ez ne legyen társadalmi konfliktus bázisa.
Bíró András a probléma kezelésének lehetőségét abban látja, hogy sokszereplős, új dialógust kell kezdeni, bevonva a politika mellett a roma értelmiséget, a cigányszervezeteket, az egyházakat és a nem cigány civil társadalmat is. Megjegyezte, hogy a roma szervezetek felelőssége is megjelenik abban, ami most történik: hiszen nekik nem csak képviselni kellene a cigányságot, hanem törődniük is kellene a helyi emberekkel, ahogy az egyházaknak és más civil szervezeteknek is.
Bíró András az Élet és Irodalomban tavaly júliusi, nagy figyelmet keltő interjújában beszélt arról, hogy a cigányság helyzete egy komplikált, valóban rendkívül érzékeny ügy, amiről azonban - félve, nehogy megsértsük a politikai korrektség "hitelveit" -, nem merünk őszintén beszélni. Szerinte ezért nem folyik immár jó másfél évtizede valódi tartalmi vita a roma integráció lehetséges útjairól sem, miközben tudjuk, hogy ez az időzített bomba egyszer csak fel fog robbanni. Bíró András úgy vélte: szörnyű, de erről a kérdésről ma Magyarországon csak a szélsőjobboldal - beleértve a neonácikat - merészel gátlások nélkül beszélni, és ezért tartunk ma ott, hogy a roma problematika "megoldására" világos "stratégiája" ma egyedül a "cigánybűnözés" jelszavával operáló Magyar Gárdának van.
Forrás: MTI