A BKV-t nem érdekli a törvény?

A BKV-nak a hatályos jogszabályok és egy nemrégiben született ombudsmani állásfoglalás szerint is egy év áll rendelkezésre, hogy követeléseit behajtsa - írták közleményben.

Közlésük szerint az OFÉ-hez több panasz is érkezett a BKV bírságbeszedési gyakorlatával kapcsolatban. A fogyasztók azt kifogásolják, hogy a jeggyel ellenőrzéskor nem rendelkező utasok több éves késéssel kapták meg a fizetési felszólítást, a kamatokkal jelentősen megnövelt összegről. Emellett olyan eset is tudomásukra jutott, hogy a fiatalkorú szabálysértőnek - szintén több éves késéssel - akkor postázták a fizetési felszólítást, amikor már nagykorú lett.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly októberben fogalmazott meg kritikákat a BKV jegyértékesítési és pótdíjazási gyakorlatával kapcsolatban. Az MTI-vel akkor azt közölte, hogy a jogállamiság elvével és a tisztességes eljárás jogával nem egyeztethető össze, hogy a BKV követeléseit a jogszabályban meghatározott egyéves elévülési időn túl, saját belső döntése alapján öt évre kiterjesztve érvényesíti, az eljárási költségekkel és kamatokkal megnövelve.

Kocsis Istvánnak, a BKV vezérigazgatójának válasza után Szabó Máté elismerte, hogy egy 1981 óta érvényben lévő minisztertanácsi rendelet értelmében az egyéves elévülési idő csak az autóbuszon, trolibuszon, és villamoson utazókra vonatkozik, a HÉV-en és a metrón utazókra viszont nem.

A biztos szerint - a BKV véleményével szemben - ezt az ellentmondást nem csak a jogalkotó oldja fel. Az Alkotmány ugyanis tilt minden hátrányos megkülönböztetést, így a különböző járműveken utazók megkülönböztetését is - hívta fel a figyelmet az ombudsman.