Sztojkáékat a rendőrség jelentette fel az APEH-nál, valószínűleg a világhálón szétterjedt luxuskocsis kép miatt. Az APEH több mint 17 ezer vagyonosodási vizsgálatot végzett el az elmúlt két évben, és ennek alapján csaknem 74,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel. Ez eddig rendben is van, de alapesetben ki, miért és hogy rendelhet el vagyonosodási vizsgálatot?

Az APEH figyel téged

A vagyonosodási vizsgálat az, amikor Magyarország rettegett négybetűs szervezete megvizsgálja azt, hogy vajon honnan tett szert az adott illető akkora összegnyi értékre, amekkora már másoknak is szemet szúr. Ennél fogva ilyet nem kezdeményeznek szegény, vagy épp csőd felé tartó emberek ellen, és a felhalmozott vagyonnak sem árt nagyobbnak lennie két új disznónál.

Az eljárást természetesen kezdeményezheti maga az APEH (általában illeték és jövedelem bevallások összevetése, nagy összegű tagi kölcsönök, valamint magas pénztárhiány esetében), de támaszkodhat különböző pénzintézetek gyanús pénzmozgásról tett jelentésére, feljelentésre, és névtelen bejelentésre is. Tehát elviekben megvan a lehetőség arra, hogy bármilyen jóérzésű állampolgár felhívja a figyelmet a pofátlanul gazdag, elkorruptálódott társadalmi fertőkre.

Csakhogy nem éppen ismert ennek a menete. Névtelen bejelentés, de kinél? Nyilván nem a rendőrségnél. Ha meg a helyi APEH-os irodába megyek be, akkor az ott csücsülő segítőkész kishölgy valószínűleg ugyanakkora csodálkozó szemekkel nézne rám, mint én a szomszédra, amikor beállított az új Mercivel, amit elméletileg a munkanélküli segélyből vett meg. A honlapra elzarándokolva pedig még a keresőmotor használatával sem találtam rá, hogy is lehetne ilyen bejelentést tenni. Persze gondoltam én - ahogy gondolná az átlagember is.

Spicliskedés önvédelemből

Így inkább felkerestem az APEH-ot, akik eloszlatták zavaros elgondolásaimat. Elviekben személyesen, bármelyik APEH irodába besétálva, vagy telefonon, sőt akár e-mailen is meg lehet tenni a bejelentést, ők foglalkoznak vele. Ha névvel teszi meg, akkor az illető kap róla értesítést, hogy indul-e vizsgálat, ha nem akkor meg nem kap (de a vizsgálat eredményeiről semmiképp sem értesül).

Viszont nem hátrány, ha minél több konkrét információval bírunk a „beköpött" személyről vagy cégről. Ugyanis van egy emberke, aki ezt elolvassa, és ő dönt, hogy induljon-e vizsgálat, vagy sem. Minél több a konkrét információ, annál nagyobb az esélye, hogy valójában indul is vizsgálat. Nem kell itt számlakimutatásokra, vagy egyéb gazdasági adatokra gondolni (persze ha az is van, az még jobb) de hogy milyen típusú kocsit vett, hol járt és hányszor nyaralni és ehhez képest mit dolgozik, azt azért nem árt tudni.

Tehát elviekben megvan a jogi lehetősége annak, hogy akár a rendőrség, akár a nép egyes elemei feljelentsék az olyan, feltűnően a bűnözésből élő bandákat, mint a Sztojkáék. A nagy kérdés csak az, hogy eddig miért nem tette ezt meg legalább a rendőrség, akiknek tudomása van a bandák nagyjábóli tagságáról, és biztosan értesült eme jogi lehetőségről.