Mikor két hím udvarol a nőnek

Az udvarlás táncból és énekből adódik össze. A tánc közben úgy tűnik, mintha versengés zajlana, holott valójában együttműködésről van szó - magyarázza David McDonald, a Wyomingi Egyetem zoológusa. Az egyetem kutatói Costa Ricán filmezték le a madarak táncát.

"Tudomásom szerint ez az egyetlen eset az állatvilágban, amikor a hímek együttműködnek a nász során" - mondta McDonald az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség (AAAS) éves konferenciáján, Chicagóban.

"A hímek közti partnerség akár öt évig is eltarthat. Ez alatt a bétahím nem párosodik. Nem taszítja le a trónjáról az alfát, megvárja, míg az elpusztul. Ez megtörténhet annak tíz-, tizenöt éves, vagy még idősebb korában is". Amikor azonban a másodhegedűs megörökli a helyszínt, ő lesz az alfahím.

A duett igencsak szokatlan evolúciós szinten is - hiszen az együttműködés legtöbbször rokoni viszonyra nyúlik vissza, itt pedig erről szó sincs - tette hozzá McDonald.
"A másodhegedűs szerepe, hogy vonzóbbá tegye a párzóhelyszínt. A tojók ugyanis nem ismerik a hímeket, oda mennek, ahol jó előadást látnak. Ha egy helyszínnek jó a híre, a tojók akkor is visszatérnek oda, ha már az alfahím lecserélődött."

"Az ember sem azért jár egy bizonyos étterembe, mert ismeri a főszakácsot, hanem mert ízlik az étel. Ugyanígy a pipratojók is elégedettek addig, amíg minőségi ének és tánc várja őket. Hagyják, hogy a hímek maguk közt rendezzék le az ügyeiket".

És mi dönti el a hímek közt, hogy melyikük lesz az alfa? Nem a tánctudás, hanem hogy melyiküknek van összetettebb baráti köre. "Amíg felnőnek, a hímek társas viszonyok egész hálózatát járják be" - magyarázta McDonald. "A viszonyai határozzák meg, hogy a hímből alfa vagy béta lesz-e. A hímek egytől egyig ismerik egymást".