Tikos civilizáció! Amerika legrégibb metropolisza

Ennek a civilizációnak a fontosságát csak mostanában kezdik igazában felismerni, bár a múlt század 30-as éveiben amerikai régészek repülőgépről már végeztek megfigyeléseket a kiterjedt karsztos térség fölött és láttak fával borított dombokat, amelyeket kialudt tűzhányóknak véltek - írta a párizsi Le Monde tudósítója.

Valójában hatalmas, ősi piramisok voltak, amelyeknek felfedezése új fényt vetett a maja civilizáció kronológiájáról, történetéről alkotott korábbi elképzelésekre. A legnagyobb, amelyet Danta - Tapír - névre kereszteltek formája alapján, 72 méter magas és tömege nagyobb, mint a gizai piramisé.

Richard Hansen amerikai régész, az idahói egyetem archeológusa, az El Mirador feltárására irányuló munka vezetője kiszámította, hogy az építők rendelkezésére álló primitív eszközökkel, kerekes járművek és vonóállatok nélkül 15 millió munkanapra volt szükség felépítéséhez, más szóval 8000 embernek kellett dolgoznia rajta éjjel-nappal 30 éven át.

Hector Escobedo régész, aki egyben Guatemala kulturális miniszterének helyettese, elmagyarázta, hogy mivel nem maradt nyoma semmiféle kényszerítő eszköznek (a rabszolgákat csak emberáldozatokhoz használták), "a vallási rendnek kellett a társadalmi összetartás alapját képeznie".

Ilyen rend kialakulhatott egy karizmatikus uralkodó körül, de noha a szakértőknek sikerült megfejteniük a Kán dinasztia tizenkilenc királyságát jelző rovásírást, még nem sikerült felfedezni ezeknek az elfelejtett királyoknak a temetkezési helyét.

Richard Hansen, aki már 26 hajdani maja települést azonosított ebben a körzetben, biztos abban, hogy Amerika legrégibb metropoliszát fedezte fel. Kilenc város mérete hasonlítható az El Mirador délkeleti részén található Tikaléhoz, amelynek a maja klasszikus korban épült magas fehér piramisai az egész világból vonzzák a turistákat. De nem lehet kiszabadítani ezeket a romokat a vegetációból, még kevésbé lehet úgy újjáépíteni, mint ahogy Mexikóban történt. Guatemala csak a főbb épületek homlokzatát szeretné láthatóvá tenni.

Ezeket a településeket széles, emelt kőutak kötötték össze, amelyeket a magasból ma is fel lehet ismerni, mert más a rajtuk tenyésző vegetáció. Ezeken szállították a kukoricát, a kakaót, az alabástromot, a díszítésre szolgáló jádekövet, a lándzsafejek obszidiánját és a kagylókat, amelyek felidézik a maja túlvilág démonokkal benépesített folyékony univerzumát, ahová hitük szerint alászállnak a holtak.

A becslések szerint El Mirador lakossága a preklasszikus korban meghaladhatta a 200 ezer főt. Az úgynevezett preklasszikus kor Kr. előtt 300 és Kr. e. 150 között lehetett, jóval a maja klasszikus kor előtt, amely Kr. u. a IX. században ért véget. A spanyol hódítás idején a mai Hondurastól Mexikóig terjedő területen szétszórt maja városok romokban hevertek, és elnyelte őket a növényzet, amelynek gyökerei megrepesztették a templomok lépcsőit és tönkretették a domborműveket.

Hogyan lehetett táplálni ennyi embert? El Mirador "medencéje" tulajdonképpen fennsík, folyók és források nélkül. A maja települések alapítói ciszternákba gyűjtötték az esővizet, ahogy Richard Hansen teszi a jelenlegi feltárásnál. Ezért az ásatások mindig az esős évszakban folynak, a szúnyoginvázió ellenére. A legközelebbi város, Carmelita, kétnapi járásra van.

Az amerikai kutató harminc éve dolgozik itt, volt ideje eltöprengeni azon, miért pusztult el ez a kultúra. Szerinte El Mirador "gazdasági motorja" a mocsarak iszapja volt, amelyet a parasztok a földekre hordtak, hogy jó termést érjenek el. Hansen, aki szaktanácsokkal látta el Mel Gibsont a majákról szóló Apocalypto című filmjéhez, úgy gondolja, hogy e civilizáció vesztét vezetőinek önhittsége okozta: azt hitték, mindent megengedhetnek maguknak, és felborították a kényes ökológiai egyensúlyt.

Az történt ugyanis, hogy az évszázadok során a maja építmények stukkóborításának vastagsága az eredeti tizenötszörösére nőtt. A maja istenségeket ábrázoló stukkókat vasoxiddal festették pirosra. Ennek a díszítésnek az előállításához nagy mennyiségű fára és mészkőre volt szükség. Abban a törekvésükben, hogy saját dicsőségükre mind pompásabb épületeket emeljenek, El Mirador elitjei tönkretették a környezetüket. Richard Hansen szerint az emberiség mindmáig nem vonta le a tanulságot - olvasható a párizsi lap riportjában.