De hol van a perverziónak a határa?

A hentaiban sehol, de ha a japánokat nézzük, akkor se.

A japán férfiak nagy része (nem mindegyik!) iskolás lány fétisben szenved, az iskolás lány erotikus szimbólumnak számít a szigetországban. Hisz nincs is annál szebb, ha egy hamvas bőrű, fiatal lány mini szoknyában rohangál, gondolom én.

Az ilyen típusú, felnőtt képregényeket, mangákat a könyvesboltokban, de Japánban az újságárusoknál is meg lehet vásárolni. Már itthon is kapható egy-két példány magyar nyelven, s ezeket is nyilvános helyeken be lehet szerezni. Kötelező őket becsomagolni, hogy ne nézhessen bele akárki, csak az, aki meg is veszi, és a 18-as, piros karikával is el kell őket látni. Figyelmeztető szöveg is szerepel rajtuk, hogy milyen tartalmat kínálnak.

Az ilyen komplexusban szenvedő férfiakra külön boltok szakosodtak. Itt akár használt, mosatlan bugyikat is vehetnek, amiket a lányok szép kis összegért cserébe adnak el a bolt tulajdonosának. De ennek itt még nincs vége. Lehetőség nyílik randizni fiatal lányokkal, amolyan telefonos klubok segítségével. Talán ezek lehetnek az okok, amik miatt virágzik a prostitúció Tokióban, az iskolás lányok körében.

Már az USA-ban is léteznek különféle boltok, piacok, ahol felnőtt tartalmú mangákat lehet vásárolni. Az ilyen típusú képregényeket, és egyéb kiegészítőket (figurákat, párna) főleg az értelmiségi, 20-as, 30-as éveiben járó férfiak szokták vásárolni.