A KDNP nem mond hülyeséget?
A gazdasági válság miatt kiszámíthatatlanná vált adósságkezelésre kíván megoldást adni az a KDNP-s törvényjavaslat, amelyben többek között azt kezdeményezik, hogy hitel-előtörlesztés esetén a szerződésmódosítási díj ne haladja meg a tartozás 1 százalékát,
2009. február 26. csütörtök 17:22 - HírExtra
Az "adósságkezelés néhány kérdéséről" szóló, szerdán benyújtott törvényjavaslat érinti a gazdasági élet szereplőit, a hitelintézetek és pénzügyi tevékenységet folytatók magatartását és a polgárok eladósodását. A törvényjavaslatot Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője, valamint Rubovszky György, Soltész Miklós és Lukács Tamás képviselők jegyzik.
A négy KDNP-s képviselő azt javasolja, hogy hitel- és kölcsönszerződések esetén, ha az adós a szerződés lejárta előtt kívánja törleszteni a hitelnek és kamatainak egy részét vagy egészét, a szerződésmódosítási díj ne haladhassa meg a fennálló tartozás 1 százalékát. Lukács Tamás az MTI-nek azt mondta, hogy jelenleg van olyan bank, amely ezért 6 százalékot is felszámol.
A javaslatban emellett arra köteleznék a hitelintézeteket, hogy a szerződéskötést megelőzően írásos tájékoztatót adjanak az ügyfélnek a kockázatviselés szabályairól. Így később csak olyan kockázatot háríthatnának át az adósra, amelyet előzetesen ebben az írásos dokumentumban jeleztek.
A KDNP javaslata szerint a devizaalapú hitelek esetében a bank nem háríthatná át az ügyfélre az árfolyamváltozáson túlmenő kockázatot, például azt, ami a bankok közötti forgalom hiányából ered.
A javaslat arra is lehetőséget adna, hogy a törlesztőrészleteket rendesen fizető adósok hitel-átütemezést kezdeményezhessenek, ha vállalják, hogy egy alapdíjat továbbra is késedelem nélkül fizetnek. Az ilyen megbízható adósok részletfizetési kezdeményt vagy a hitel futamidejének meghosszabbítását kérhetik, megváltozott körülményeikre hivatkozva.
A kereszténydemokrata indítványban az is szerepel, hogy a jövőben az adós közvetítői eljárást is kérhetne a banktól, ha a hitelszerződés teljesítését rajta kívül álló okok veszélyeztetik. Ilyen ok a munkahely elvesztése, a családon belüli halálozás, és minden olyan körülmény, amely a hitel visszafizetést aránytalanul nehezíti. A közvetítői eljárásban megvizsgálnák, hogyan könnyíthetik az adós terheit, a cél pedig az lenne, hogy a szerződések fenntarthatóak legyenek.
Ez a közvetítői eljárás akkor is alkalmazható lenne, ha már végrehajtás alatt van az adós lakóingatlana, így lehetővé válna a lakáscsere vagy az ingatlan szabad kézből történő eladása.
A gazdasági társaságoknak a KDNP javaslata arra adna lehetőséget, hogy ha egy vállalkozónak azért van adótartozása, mert nem vitatott követelését valaki nem fizette meg, akkor kérhesse az adóhatóságtól ennek beszámítását. Az APEH-nek erről tizenöt napon belül kellene döntenie, és ha a beszámítást elfogadja, úgy a követelést adók módjára kellene behajtania.
Az adóhatóság ugyanakkor csak a behajtott követelést követően mentesítené a kérelmezőt az adótartozás megfizetésétől. Nem vitatott követelésnek a KDNP-s javaslat szerint azt kell tekinteni, ha a teljesítési határidőig alaki hiba miatt a számlát nem küldték vissza, vagy a számlában foglalt tényeket a kötelezett írásban nem kifogásolta.
A kereszténydemokraták egy másik javaslata szerint, ha egy közbeszerzési pályázatot elnyerő vállalkozó az alvállalkozókkal szemben harminc napon túli nem vitatott tartozását nem fizeti meg, akkor az alvállalkozó írásban kérheti a megrendelőt, hogy a meg nem fizetett alvállalkozói díjat letétként kezelje. Ugyancsak kérheti a letétként való kezelést, ha a végszámla teljesítésének elmaradását valószínűsíti.
A letétet akkor fizethetnék ki, ha a követelésről a felek egyezséget kötöttek, illetve jogerős bírói ítélet van az ügyben. A KDNP szerint a letéti szabályokat kellene alkalmazni abban az esetben is, ha az alvállalkozó további alvállalkozót alkalmaz.
Lukács Tamás hangsúlyozta: a bankok és ügyfeleik egymásra utaltak, ezért az az érdekük, hogy egymást segítve jussanak túl a gazdasági válságon.
Forrás: MTI