Védd a fákat, egyél hódot!

Gráf József földművelésügyi miniszter szerint a klímaváltozás legérintettebb területe a mezőgazdaság. Bár a magyar mezőgazdaság roppant jó feltételekkel rendelkezik és az EU élmezőnyében lovagol - reméljük nem úgy mint a környezetvédelem -, de az egyre nagyobb aszály nem tesz jót neki. Kifejtette, hogy csupán „álvita” a bioüzemanyagnak és élelmiszernek szánt termény körülötti párbeszéd, ugyanis a mezőgazdaság mindkettőt elégségesen meg tudja oldani (10 százaléknyi földterület kell a bioüzemanyagoknak).

Elmondta, hogy folyamatosan nő mind az energia, mind az élelmiszeréhség (bár a magyarság fogyatkozik), de a magyar gazdaság képes mindkettőt kielégíteni. Rátért arra is, hogy a fák, vagyis az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet játszik a klímavédelemben, de itt is teljesen rendben vagyunk. Hisz a valaha 1,1 millió hektárnyi erődterület mára kétmillió fölé ment, és több fát ültetnek, mint amennyit kivágnak (még akkor is, ha ebbe beleszámoljuk az orvvágókat). Szót ejtett növényeink genetikájának értékéről, és megőrzésükre tett előfeszítésekről is.

Ha BKV-t használsz, azzal a földnek jót teszel...

Molnár Csaba, a miniszterként ifjú titánnak számító közlekedésért és energiáért felelős szakpolitikus szerint „hétköznapi életünk legnagyobb problémája a globális felmelegedés” (szerintünk a cigánykérdés, ami itt is előjött, de persze az se lényegtelen, hogy kihalunk-e) és „mára a mindennapi élet része lett az energia” (nyilván nem járt még Kongóban). Véleménye alapján három nagy kihívás elé nézünk: ezek az energiafüggőség csökkentése, az éghajlatváltozás kezelése, és a nemzeti összhang megteremtése (vajon melyik a leglehetetlenebb?). Azt is kifejtette, hogy hiába alacsony most a fosszilis energiahordozók ára, ez hosszútávon változni fog, így az energiafüggőséget minél előbb kezelni kell.

Az eszközök, amikkel megfelelhetünk a kihívásoknak nem túl széleskörűek, de legalább közismertek. Ilyen az atomenergia, a tömeg és alternatív közlekedés növelése a kocsikázás terhére, valamint az energiapolitika megreformálása (ehhez 2020-ig 380 milliárd kellene, jelenleg az összeg egynegyede áll rendelkezésre). Elmondta hogy az EU energiafüggősége 2030-ra a jelenlegi 50 százalékról 65-re fog nőni, és hogy az energiaipar a közlekedéssel karöltve a világ CO2 kibocsájtásának 78 százalékáért felelős. Olyan bölcsességre is futotta idejéből, hogy „a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el” - utalva ezzel az energiatakarékosság fontosságára.