Az állam - a központi költségvetés terhére - két évig kezesként felel a pénzintézet által folyósított áthidaló kölcsön szerinti tőketartozás és kamattartozás összegéért.

A kezességvállaláshoz a lakáshiteleseknek kell kezdeményezniük a pénzintézeteknél a szerződéskötést 2009. szeptember 30-ig. Az áthidaló hitelszerződést azzal a pénzintézettel köti az ügyfél, amelytől a lakáshitelt is felvette, így az adósnak két hitelszerződése lesz. 
    
Minderre azonban csak akkor nyílik majd lehetőség, ha törvényt az Európai Bizottság jóváhagyja, az ezt követő 15. napon lép hatályba ugyanis a jogszabály.
    
A törvény szerint azok az adósok kérhetik az áthidaló kölcsönt, aki álláskeresőnek minősülnek, és akik 20 millió forintnál nem nagyobb eredeti hitelösszeggel rendelkeznek, illetve a hitel fedezetéül lekötött lakáson kívül nincs másik lakásuk, és igazolják, hogy ebben a lakásban laknak családjukkal együtt. 
    
Az adós által a törvényben előírt igazolások valódiságát a pénzintézeteknek nem kell megvizsgálniuk, de ha a tartozás esetleges behajtása során az APEH megállapítja, hogy hamisított iratokkal tévesztették meg a pénzintézetet, akkor az adósnak a kezesség beváltásakor kifizetett összeg 150 százalékát kell megfizetnie.
    
Az áthidaló kölcsönt legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni azzal, hogy lejárta nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsön lejártát.
    
A pénzintézet forintban folyósítja az áthidaló kölcsönt, amelyet az adós csak lakáscélú kölcsöntartozásának törlesztésére használhat fel; az áthidaló kölcsön összege nem haladhatja meg a még fennálló lakáshitel-törlesztési kötelezettséget.
    
A hitelszerződéssel kapcsolatban a tőke és kamat összegén kívül más egyéb fizetési kötelezettséget nem írhat elő a bank.
    
Ha valakinek devizahitele van, azt a folyósításkor érvényes devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, a 20 millió forintos korlát miatt.        
    
A központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata - rögzíti a jogszabály.
    
A törvény célja az előterjesztő szerint, hogy a gazdasági lehetőségekkel összhangban a gazdasági válság hatásait tompítsa, és a rászorult, lakáscélú kölcsönnel rendelkező természetes személyek terheit mérsékelje - rögzíti a jogszabály.
    
Gyurcsány Ferenc január 23-án jelentette be, hogy majdnem teljesen kész van a lakásgarancialap koncepciója. Hozzátette: a koncepció törekvése szerint az állam  átmeneti időre beszállna az adós helyett a lakáshitel törlesztésébe, de nem úgy, hogy ezzel "ajándékpénzt" adna a hitelfelvevőnek.
    
A kormányfő akkor azt mondta: az utóbbi időben nem egy esetben jelentős értékű lakások tulajdona került veszélybe a lakás értékénél lényegesen kisebb tartozás miatt.

"Nemcsak a lakás veszhet el a család feje felől, hanem az értékénél lényegesen alacsonyabb áron cserél gazdát a lakás, ez senkinek sem jó" - emelte ki a miniszterelnök. 
    
Gyurcsány Ferenc januárban hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a felhalmozott személyes vagyonok a nem fizetett lakástörlesztések miatt semmivé váljanak.